Ha a saját készítésű ékszereim szeretném eladni pl egy kis standon mi szükséges hozzá?

A standot annyira nem javasolnám, de miért nem nyitsz saját webáruházat, vagy esetleg a „legnagyobb ingyenes vásártér”-rel próbálkozhatnál.

Ingóságok eladása:

- ha nem üzletszerűen történik, a 200 ezer forint éves nyereségig ez a jövedelem adómentes (eladási ár – beszerzési ár= nyereség)

Klasszikus esetben azonban a használt tárgyak csak a beszerzési ár alatt kelnek el, és így egyáltalán nem keletkezik jövedelem. A beszerzési árat számlával, vagy adás-vételi szerződéssel igazolnod kell.

Amennyiben a bekerülési érték nem állapítható meg (pl. ajándékba kaptad és eladod), az eladásból származó bevétel negyedét (25 %-át) kell jövedelemnek tekinteni.

Eladtad 1.000 Ft-ért, annak a 25 %-a 250 Ft (jövedelem), ami után 16 % SZJA 40 Ft.

Mindaddig nem kell adót fizetned, amíg a 200 eFt jövedelmet el nem éred vele,

tehát: amíg max. 800.000 Ft értékig értékesítesz ingóságot (annak a 25 %-a 200.000 Ft (jövedelem) ami után 16 % SZJA 50.000 Ft), addig nem kell az adót megfizetni.

A jövedelemről évközben nem kell számot adni, csak az éves bevallásában kell azt bevallani.

- ha üzletszerűen történik, az összevont jövedelemre, vagy az egyéni vállalkozói bevételekre vonatkozó szabályok alkalmazandóak.

Üzletszerűen végzett, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel folytatott tevékenység esetén már nem kerülhető el az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása, vagy cég alapítása sem.

Üzletszerűség esetén az összevont jövedelem részeként az adóalapot annak 27 %- ával ki kell egészíteni (szuperbruttósítani kell,) a 16%-os adókulcsot pedig erre kell vetíteni.

tehát:

amíg a nem üzletszerű értékesítés max. 800.000 Ft értékéig nem kell az adót megfizetni,

az üzletszerűség esetén az első Ft-tól kezdve fizetsz.

(Eladtad 1.000 Ft-ért, annak az 1,27 %-a 1.270 Ft (jövedelemadó-alap), ami után 16 % SZJA 203 Ft-ot kell bevallani és befizetni)

Az üzletszerűség vizsgálata:

Az adóhatóság többféle szempontot is megvizsgálhat, melyek az üzletszerűség körülményeire utalhatnak, így egy vizsgálat kiterjedhet e tekintetben többek közt arra, hogy mekkora volt az ügyletek átlagos nyereségessége (vagyis jellemzően beszerzési ár alatt, vagy e felett értékesítettek). Az ellenőrzés során feltárhatják azt is, időben hogyan oszlottak el az értékesítések, mennyire rendszeres, milyen ütemezésű a tevékenység, továbbá milyen volt az értékesítések során a magánszemély fellépése, viselkedése, mennyire lépett fel kereskedőként/ügynökként, illetve alkalmazott reklámot.

Az üzletszerűség megállapítása nem mentes a szakmai szubjektivitástól. Ugyanakkor, a szakértők szerint, ha egy szülő például a gyermeke(i), vagy saját ténylegesen használt, kinőtt ruháit értékesíti töredékáron, az nem meríti ki az üzletszerűséget.