Válalkozást szeretnék csinálni. Szükségem lenne pár infóra,kb hány százalékos haszonnal dolgoznak?

Nagyobb boltlancok dolgoznak fix haszonkulccsal .

Kissebb boltok látok hasra ütnek árképzésnél

"Érdekelne pár termék beszerzési ára. pl. palackozott italok,élelmiszerek,vegyiárúk,stb. Milyen bolt üzemel és mennyi haszonkulcsal?"

Hetedikben már ez a házi manapság?

"Válalkozást szeretnék csinálni. Szükségem lenne pár infóra, kb. hány százalékos haszonnal dolgoznak?"

Indítsd el, aztán majd kitapasztalod mit vesznek meg!

A beszerzesi ar annyi amennyit ki tudsz alkudni attol akitol beszerzed az arut. De haes vilagositsalak fel, a te szaros vegyesboltodban mindennek a beszerzesi ara sokkal nagyobb lesz mint mondjuk egy uzletlancnal. A lidl megkapja a liszt kilojat 99ftert mert rendel belole havonta 50tonnat, neked meg be kell erned 129fttal mert te havonta rendelsz 50kilot. Magyarul mennyisegi kedvezmeny van.

Mivel te mindent 20-30%os plusz aron kapsz mint a hipermarketek, igy kenytelen leszel meg ennel is tobbel dragabban adnod az arudat, mert a szaros boltod sokkal kisebb hatekonyaggal mukodik. Nalad pl sokkal nagyobb lesz minden 1fore juto kiadas mint a lidlben, mert ezek a boltok, ismetelve magam sokkal hatekonyabban mukodnek. Arrol nem is beszelve hogy te valoszinuleg berled a helyed o meg ilyet ugye nem fizet..

Es mivel nalad minden sokkal dragabb lesz, igy a kutya se fog nalad vasarolni. Maximum amikor elfogyott otthon a tej es gyorsan kell. De wgy liter tejbol te nem maradsz fent.

Ebbol is latszik hogy mennyire vakon vagy hogy azt hiszed kiindulo alap lehet ha en bemondom neked a termekek beszerzesi arat mondjuk a lidlben vagy az auchanban..

Te annyiert soha semmit nem fogsz beszerezni mint ok, maximum a kamionrol leesett ketes eredetu, hitvany minosegu arut, vagy az olyan termekeket amik mondjuk afacsalasbol erednek.

Ha te valóban vállalkozást szeretnél csinálni, nem ilyen hetedikes kérdést kellett volna feltenned!

Olyan fogalmatlan vagy, mintha metszőollóval indulnál kivágni egy 20 méter magas fát, hogy kivágom, csak előbb lemetszem az apró ágait...

Te pont itt jársz a boltnyitásban.

Ezt itt hagyom, a linkkel egyutt. Olvasgasd kerdezo.

"

Torontáli Zoltán

Torontáli Zoltán

2018. május 14. 06:51• Vállalat

Üzleti vaslogika miatt kell a CBA-nak alulmaradnia a Lidl-ékkel szemben

MTI Fotó: Jászai Csaba

Hiába adta ki a vezényszót a miniszterelnök, a magyar vásárlók csak nem akarnak magyar kézben lévő kiskereskedelmi láncokban vásárolni. Pedig a többi, államilag kulcsfontosságúnak minősített ágazatban néhány évnyi munkával és rengeteg elköltött adófizetői pénzzel a kormány elérte, hogy a hazai tulajdonú szereplők megszerezzék a piacaik felét: ez történt a bankrendszerben, az energetikában és a médiában is. Ehhez képest magyar boltokban egyre távolabb kerül az áttörés, a magyar fogyasztók, ha tehetik, nem a magyar láncokban veszik meg a mindennapi kiflit.

Sőt, hiába nő a lakosság elkölthető jövedelme, a magyar tulajdonú láncok az ellehetetlenülés szélére keveredtek. A bérek és a bérleti költségek emelkedésével ugyanis a bevételeiknél is jobban nőnek a kiadásaik, ami az eddig is vegetáló, éppen hogy nullszaldós kisebb magyar cégeket egy lefelé tartó spirálba kergeti. Éppen akkor, amikor a jól finanszírozott külföldi tulajdonú diszkontok (Lidl, Aldi, Penny) és a Spar is komoly terjeszkedés közepén vannak. A folyamat szimbolikus pillanata volt, amikor kiderült, hogy még Baldauf László, a CBA hálózat alapítója is feladja a versenyt, ráadásul többek között pont a Lidl-nek adja át eddigi üzleteit.

HIRDETÉS

Ez nem azért van, mert azt gondolnák a magyar vásárlók, hogy ami külföldi, az eredendően jobb, és ezért eleve leírnák a CBA-t, a Coop-ot és a Reált.

A magyar láncok problémája tisztán üzleti jellegű.

Az elmúlt hetekben a magyar kiskereskedelmi ágazat számos képviselőjével, boltosokkal, beszállítókkal és tulajdonosokkal folytattunk háttérbeszélgetéseket. Ezekből és a magyarországi kiskereskedelmi cégek teljesítményének adatainak elemzéséből indultunk ki kétrészes cikksorozatunkban. Ennek első részében a magyar láncok üzleti problémáit mutatjuk be.

HIRDETÉS

Bármilyen adminisztratív, szabályozási változásokat is lobbiznak át a magyar kiskereskedelmi szereplők, hogy ezekkel javítsák saját pozícióikat a külföldiekkel folytatott versenyben, ha nem szánják el magukat kemény szerkezeti változtatásra, nem lesz esélyük labdába rúgni. Már csak azért sem ártana megoldani valahogy ezeket a problémákat, mert nagyon sokan élnek a kiskereskedelemből (tavaly év végén 387 ezren dolgoztak a szektorban a KSH szerint), túlnyomó többségében magyar tulajdonú cégeknél. Most viszont bárhogyan is szépítjük, egy magyar tulajdonú boltban sokkal-sokkal kevesebb árbevételt termel ugyanaz a dolgozó, mintha átülne egy Aldi vagy Lidl pultjába.

A gondokat vissza lehet vezetni arra, hogy a magyar cégek és külföldi versenytársaik teljesen más üzleti szerkezetben működnek. Röviden: a magyarok széttagoltságuk miatt kisebb árkedvezményeket tudnak kiharcolni, nem képesek úgy márkát építeni és logisztikát fejleszteni, mint a nagy külföldiek, ráadásul a visszatérítésekből nem jut semmi a kis boltosoknak, mivel a pénzt azok teszik zsebre, akik a lánc tetején vannak.

Nincs erő a széttagoltságban

Ha a rengeteg magyar kisbolt külön-külön tárgyalna a beszállítókkal, rögtön kiesnének a piacról, hiszen nem tudnának jó árakat kialkudni. Ezért jöttek létre a magyar kiskereskedelmi márkahálózatok, amelyek alapvetően beszerzési szövetségek. Ezek már nagyobb tételben rendelik az árukat sok-sok kisebb boltnak. A rendszer működik, csak mostanra ez már nem elég.

HIRDETÉS

A magyar szövetségek ma már szövetségben sem tudják elérni azt az árat, amit a diszkontok, vagy a Spar, a Tesco és az Auchan. Utóbbiak, ha kell, akár nemzetközi megállapodásokat is tudnak kötni, azaz sokkal nagyobb tételeket vesznek, és ahogy erősödnek, magyarországi tárgyalási pozíciójuk is javul.

Egyértelmű, hogy ma a diszkontok alkudják ki a legalacsonyabb árakat, a többiek csak utánuk jönnek, a legmagasabb árat pedig a sor végén a drogériák kapják az élelmiszerre, de utóbbi természetes is, hiszen nekik nem ez a fő termékük

– mondta egy nagy magyar beszállító első embere. Így már érthető, hogy miért fordulhat elő, hogy egy magyar láncban még az agyonakciózott cukor ára is magasabb, mint a diszkontban akció nélkül.

A lánc tagjainak kötelező átvenniük az ilyen akciót, ilyenkor a terméken a boltosnak semmi haszna nem keletkezik, ami nem lenne baj, ha több vásárlót hozna be az üzletbe. De ez általában nem történik meg, mert az emberek az alapvető élelmiszerek aktuális áraiban többnyire tájékozottak, és már pár forintért is hajlandóak átmenni a másik üzletbe "

[link]