Hogyan van ez a nagyker-kisker ár?

“Ugyanazon (bármely) termék esetében nincsenek nagy különbségek, szóval nagyjából minden kiskereskedő ugyanakkora haszonnal értékesíti tovább.”

Ez nem feltétlenül van így. A legtöbb kiskereskedő nem a beszerzési ár alapján árazza be a termékeit, hanem az alapján, hogy mások mennyiért árulják ugyanazt a terméket.

Tehát ha valaki 5000-ért veszi vagy valaki más 3000-ért veszi, attól ugyanúgy mindkettő 6000-ért adja tovább.

Persze, ezek fiktív példák, sok terméket nem lehet ilyen árkülönbségekkel beszerezni, de vannak olyan termékek, termékcsaládok ahol akár sokkal nagyobb különbségekkel is beszerezhetőek ugyanazok a termékek.

A probléma ott kezdődik a megértésben, hogy kijelentésként írsz egy olyat, amit nem kéne, valószínűleg a saját percepcióid alapján mert pont az a legnagyobb változó az egészben:

"Ugyanazon (bármely) termék esetében nincsenek nagy különbségek, szóval nagyjából minden kiskereskedő ugyanakkora haszonnal értékesíti tovább."

Nagyon nem.

A termelő/gyártó, valamint a nagykereskedés mennyiségi haszonra utazik, míg a kiskereskedés tételes haszonra.

Ha normális nagykereskedéseket veszünk (pl. a Metro valahol félúton van csak a normális felé, a Kínából berendelés pedig nagyon nem normális), akkor viszonteladói árlistákban általában több ár található, rendelési mennyiségtől függően.

Legyen a példa egy olcsóbb BL55 búzafinomliszt.

A legtöbb nagykernél, br. 199 HUF körül van darabja.

De ha 100-at berendelsz, akkor csak br. 165 HUF.

Ha berendelsz 500-at, akkor br. 99 HUF.

Viszont ettől még nem látod, hogy a spar/aldi/lidl/egyéb kisker láncok, akik valóban ilyen nagy tételeket rendelnek, 99-165 HUF ársávban adnák ezt a lisztet.

Miért? Mert van rá kereslet, megveszik drágábban is!

De még ha azt is mondaná, hogy a darabos nagyker áron, 199-ért adja...

Egy másik kisker, egy ház aljában lévő, dohánybolt melletti kisbolt, aki viszont a helyi kereslet miatt, mert nem fogy több, legfeljebb 14-et rendel hetente (napi 2), ugyanazt a lisztet kénytelen 199 helyett magasabb áron adni, pl. 230-ért, mert megnézte hogy 220-ért nem igazán érte meg tételesen, 240-ért viszont már nem vitték, de nem lehet biztos benne, nincs raktározási lehetősége, így hetente kell újratöltenie.

Mind a ketten eladják a teljes mennyiséget egy hónapban, így alakulnak a számok:

Kisbolt: 60 liszt egy hónapban. Haszonkulcs: 15%; Nominálisan: 1860.

Szupermarket: 500 liszt. Haszonkulcs: 101%; Nominálisan: 50000.

Tehát hiába ugyanattól a beszállítótól vette ugyanazt a minőséget és márkát, hiába adja olcsóbban, a szupermarket haszna még így is 6,73%-kal nagyobb a havi lisztadagon a kisbolthoz képest.

(Ezek nem pontos számítások, és nem valós árak voltak, mind a haszonkulcsot, mind a nominális hasznot lehetne részletesebben és pontosabban számolni, de ez most nem egy egyetemi mikroökonómia óra.)

Az árképzés egy nagyon bonyolult és részletes dolog. Beleszámít a kisker lokalizációja, vásárlói demográfia, korábbi termékstatisztikák (tehát a kereslet figyelembevétele), a forgalom, a stop-loss stratégia, az adott termék gyártói/nagyker elérhetősége, stb-stb.

Bocsánat, elírtam egy részt nagyon csúnyán:

"a szupermarket haszna még így is 6,73%-kal nagyobb a havi lisztadagon a kisbolthoz képest"

Nem százalék, hanem szorzó.

A szupermarket haszna még így is 6,73-szorosa a kisboltéhoz képest.