Van vállalkozási sikertörtèneted?

Ezerszer és egyszer jobb. Persze ez én vagyok, mert a legnagyobb létbizonytalanság közepette is ezt mondtam, annyira vágytam a szabad időbeosztásra alkalmazottként.

A párommal közös vállalkozásunk most kezd beindulni - neki egy kicsit könnyebben, nekem egy kicsit nehezebben a saját részem benne.

Kőkemény önismeret, lemondás, mentalitásbeli változás kell hozzá, de megéri, mert az élet minden része minőségileg javul, ha beleállsz a változásba.

3-4 évig se éjjelem-se nappalom nem volt, 80-100 óra meló volt egy héten, de őszintén? Inkább ennyi meló abban, amit szeretek, mint heti 40 abban, amit utálok :D

Elrepült az első néhány év, a vállalkozásom stabil még ilyen időkben is, és soha de soha nem csinálnék semmi mást!

Rengeteg áldozatot kellett hozni érte, és rengeteget tanultam, mindenről, ami csak szembe jött, még séta, zuhanyzás és utazás közben is vagy tanultam vagy dolgoztam, de életem legszebb időszaka volt, és bármikor újrakezdeném. Most már többen vagyunk, oszlik a munkám is ahogy a munkatársaim is lelkesen csinálják, már nem olyan nehéz, mint az elején, vagyis inkább máshogy nehéz.

Én 2010-ben kezdtem ingatlanok bérbeadásával. Minden döntésemet számokra alapozva hoztam meg, az érzelmek lehető legnagyobb háttérbe szorításával. Kiszámoltam például, hogy mekkora mennyiségű bankkölcsönből lehet úgy ingatlanba fektetni, hogy a havi kiadásból fedezni tudjam az összes járulékos költséget - beleértve a hitel törlesztőt. Az indulás lassú és nehéz volt, ráadásul belefutottam pár "nehéz" bérlőbe. Meg kellett tanulnom jól szelektálni az embereket magam körül.

Később - amikor az ingatlanok ára elkezdett évi 20-30%-kal nőni - úgy döntöttem, agresszívabb stratégiát választok. Már nem csak kiadási, hanem eladási céllal is vásároltam ingatlant. A számok azt mutatták, hogy akkor járok a legjobban, hogyha hármasával vásárolom fel az ingatlanokat. Ezek közül kettőt 1 éven belül eladtam (mivel a kölcsön visszafizetése nettó veszteséget termelt volna), majd gyorsan visszafizetve a kölcsön egy részét, a további havi törlesztőrészleteket a maradék 1 db lakás kiadásából fedeztem. Ez exponenciális növekedést eredményezett.

2018 óta viszont már nem vásárolok ingatlant. Ahogy Warren Buffett mondta: "Be gready when others are fearful and be fearful when others are greedy."

Nekem nincs sikertörténetem, se vállalkozásom, se munkám, egyenlőre egyetemista vagyok.

Viszont az utolsó-félék miatt tartunk mi is ott szüleimmel, hogy van 20 milliónk (hitellel együtt) amit saját házra szeretnénk fordítani, mivel nagymamámmal lakunk. Azonban a környékben 45 milliótól kezdődik egy kertes ház, 50km-es körzetben 17 millió a legolcsóbb ami egy 15nm-es kunyhó, lakás van 20 millió körül, de 1 szoba és wc-ért nem fogunk kiadni 20 milliót. A városban 4 ismerős is ingatlanokkal foglalkozik, egyiküknek 4 háza van, abból kettőt a múlt hónapban adott a gyerekeinek.

Értem én hogy ebbe megéri befektetni, de a legnagyobb erkölcstelenség, jól írtad azt hogy "az érzelmek lehető legnagyobb háttérbe szorításával", igen pont ez szükséges egy ilyen befektetéshez. Folyamatosan figyelem a lakásárak változását, még programot is írtam rá, viszont még a stagnálás is kamu amit mondanak, hiába van válság a kormány intézkedéseinek hála az olyan családok mint mi is vagyunk totálisan szívnak. Komolyan 50-60 milliótól kezdődnek a lakható, felújításra nem szoruló házak, még egy telek is 15 millióba kerül UNDORÍTÓ.