Az „siker“ ha egy cég alaposan leépült az évek alatt de nem szűnt meg? Vagyis épp ez lenne a siker, a megszűnés megúszása?

A főnök szerint ő egy nagyon jó és sikeres főnök és kiválóan vezeti a céget.

A cégnek évekkel ezelőtt volt 3 részlege, 3 külön profillal. Ma már csak egy van, a másik kettő megrendelés híján bezárt.

Volt 100 feletti alkalmazott. Most van 20.

Régen volt céges telefon ilyen olyan juttatás. Már nincs semmi, se telefon se semmi.

És ezzel együtt a főnök magát „sikeres“ főnöknek tartja, mert még működik a cég.

Vagyis szerinte ez a siker. Hogy leépült, elvesztette megrendelőit, negyede kapacitáson megy, mint évekkel ezelőtt ment-de megy.

És ez „siker“ hogy még nem tűnt el a süllyesztőben.

Ez siker lenne?