A munkaerőhiánnyal kapcsolatban miért élnek nagy téveszmék?

"HA megnézünk Németországban egy gyárat, a betanított munkások között nincs német, ugyanis ők nem végeznek alacsony presztízzsel rendelkező munkákat."

Akkor mit dolgozik egy alacsonyan iskolázott német Németországba? Beültetik elemi iskolai végzettséggel egy vezetői székbe csak mert német?

Nem tudom honnan veszed ezeket az infókat. Én munkám okán jártam már 5 különböző németországi autóipari multinál is, különböző területeken. A dolgozók 90+%-a német volt. A német fiatalok relatíve gyorsan, sokuk már 18 évesen főállásban dolgozik. Ott nem prio az érettségi, legtöbben csak szakmát tanulnak. A bérezések arányaiban a helyi minimálbérhez képest olyanok mint itthon.

Mozdonyvezetők hazai viszonylatban még a MÁV-nál sem keresnek rosszul. Barátnőm édesapja is mozdonyvezető egy helyi, de nem magyar tulajdonú vasúti cégnél. Nettó 900-1000 eft között keres.

Azokból a szakmákból amihez kell valami amit letettél az asztalra, hiány van. Mindig is hiány volt. Az emberek lusták, egyből 500 eft nettót akar keresni mindenki, ha meg meglátják hogy valaki tényleg annyit keres, köpködnek rá. Abba már senki sem gondol bele, hogy pl. egy mérnök vagy programozó aki nettó 5-600 eft-ot keres, hogyan jutott el addig. Lehet, hogy az alatt a 3-4-5 év alatt amíg elvégzett egy egyetemet vagy főiskolát, és az alatt a 3-5 év alatt amíg elért a szakmájában arra a fizetési szintre, a tanulással, munkával átvirrasztott éjszakák, 80-100 órás munkahetek óraszáma, az egytemi tanulmányi költségeket fedező, sokszor éjszakai munkaórák száma meghaladja egy gyárban 25-30 éve napi 8 órában dolgozó ember ráfordított idejét. Előbbi hatékony, jó időbefektetés, utóbbi nem. Utóbbit bárki meg tudja csinálni, előbbit nem.

Továbbá ahogy írtad, a 6 órás kelés, 10-12h-s műszakok, éjszakázások, monoton álló munkák nem túl kecsegtetőek, a legtöbb ember igyekszik elkerülni (érthető módon). Akik pedig elkerülik, a minimális tapasztalatot/képzést igénylő, könnyű fizikai vagy szellemi munkákban foglalnak helyet, ezért ezek telítettek. Gondolok itt az irodai adminisztrációra, óvónők, pénztárosok, targoncások, logisztikai dolgozók, stb... Nem bántani akarok senkit, de az ezekhez a munkákhoz szükséges képzettség, tudás, tapasztalat, hozzá nem hasonlítható egy gépész, orvos, C++ fejlesztő, robotprogramozó, ügyvéd, biztonságtechnikai mérnök, pszichiáter, vegyészmérnök, stb. tudásához.

"A munkaerőhiánnyal kapcsolatban miért élnek nagy téveszmék?"

Nagyon egyszerű. Ez folyik a médiából, ezt akarják valakik elhitetni.

Én is az ellenkezőjét tapasztalom, persze nem szalagmunkát keresek, mert akkor a 30 évvel ezelőtti szintemre esnék vissza. Nem igazán dobna fel lelkileg, szakmailag. :)

Sok mindennel kapcsolatban élnek nálunk téveszmék, ez is egy közülük.

Sokszor leírtam már, hogy két típusú munkaerőből van hiány.

Az egyik a tanulatlan, vagy alacsony iskolai végzettségű (de lehet magas is, teljesen mindegy) (gyári) dolgozó, szebb nevén operátor. Most az egyszerűség kedvéért ide sorolom a targoncásokat, raktárosokat, sofőröket, bolti eladókat, árufeltöltőket stb. is. Szóval az ilyen betanított jellegű munkák mindegyike esetén hatalmas a hiány.

A másik típus a szakember. Ide sorolom a tapasztalatot és a végzettséget igénylő munkákat, tehát az olyan SZAKMÁKAT, amelyeket nem lehet csak úgy betanítani és bizonyos "tehetség" is szükséges hozzájuk. Gondolok itt arra, hogy pl. a cigánytelepen élő Gazsil nem valószínű, hogy 40 éves korában folyamatmérnök vagy mondjuk műszakvezető lesz valaha is. Ilyen munkák a "hagyományos" szakmák pl.: villanyszerelő, asztalos, ács, burkoló, festő stb. és a magasabb végzettséget (egyetem, főiskola) igénylő szakok (valamilyen mérnök mondjuk).