Az emberek hogyan keresik meg az életük felépítéséhez szükséges pénzeket?

Az idők során építik fel.

Mi a férjemmel, havi 120e Ft-ot tudunk félre rakni, ami kizárólag lekötésre megy.

Másik 50e Ft pedig nyaralásra, váratlan kiadásokra, házkörüli javításokra, stb.

Egy év alatt legrosszabb esetben is, 1,4 millió ft-al nő a vagyonunk.

Na ez 10 év alatt odáig nőtt, hogy most majdnem 20millió ft-unk van félretéve.

Szóval idő.. lassan de biztosan megy az.

Azért 100 milliós vagyona nincsen "nagyon sok" családnak. Az, hogy van ingatlanjuk, autójuk, rengeteg dolognak köszönhető, leginkább örökség, nagymama meghalt, eladták a lakását, telkét, felvettek hitelt amikor még egyszerű volt, plusz egész életükben kuporgattak és hosszú évek alatt összegyűjtötték. Régen még mindenkinek volt kb lakása, mert ilyen volt a rendszer. Manapság azért ez kevésbé jellemző, fiatalok inkább albérletben laknak, esetleg akiknek vannak tehetősebb szüleik, kapnak lakást, de ez azért nem az átlag.

Ha félre tudsz tenni havi 150-200 ezer forintot, akkor szerencsésebbnek mondhatod magad, mint az ország jórésze, akinek ennyi a teljes nettó fizetése, úgyhogy nem kell panaszkodni. Pár év alatt össze tudsz így gyűjteni 6-8 millió forintot, ami már elég egy kisebb lakás önerejéhez, a többi pedig hitel, mivel ezek szerint elég magas a fizetésed, az nem lehet gond. Ha van párod, akkor nagyobb lakásban is gondolkodhattok, mert a fix kiadásaitok megoszlanak, többet tudtok félretenni. Autót már lehet kapni egész korrektet 1-1,5 millió forintért, erre kevesebb mint egy év alatt összegyűjtöd a pénzt. Tehát ha most kezded, 33-34 éves korodra lehet egy lakásod meg egy autód simán, azzal nem is számolva, hogy addig a fizetésed is bőven nőhet a mostanihoz képest. Ezek azért nem annyira gyászos kilátások.

Elvagy te varázsolva...

Most mégis kikről beszélsz, a gazdagokról?

Az átlag vesz egy házat hitelre, majd évek múlva talán egy másikat.

Az autót is hitelre hozza ki vagy vesz egy olcsóbb 1-2 milliót érőt.

Biztosítást meg éves szinten max 50-60e ft-ban maximalizálják.

Faterom hétköznap napi 12 órát dolgozik, szombaton 10-et, ami 20nak számít fizetésnél, vasárnap 8-at, amit 24 óraként fizetnek ki.

60+20+24=104 órára kap bért hetente, 1083Ft a nettó órabére, 482e-et kapott 10-edikén, évi szinten keres kb 5,6m Ft-ot.

Bár az összeset cigire, töményre, sörre és prostikra költi... Kiszámolhatod, hány év alatt tudna házat venni!

Édesanyám meg nettó 106 500Ft-ot keres, ebből vannak fizetve a számlák, élelem 4-ünkre, ruházkodás, minden. Faterom nem lenne alkesz pár évente vehetnénk egy házat!

Szerintem túl kockán látod a dolgokat, mint ahogy sokan mások is.

Fiatalok vagyunk, huszasévek végén, a párom a harmincasok elején.

Van egy újszerű, társasházi lakásunk modern elrendezéssel, ami egészen jól néz ki és két viszonylag fiatal, bár csak középkategóriás autó parkol előtte.

Elég sokat járunk nyaralni, vagy hosszú hétvégézni mindezek mellett.

Gyerekünk még nincs, de előbb-utóbb arra is sor kerül, ami ugyan elvisz egy csomó pénzt, ugyanakkor mondjuk a terhek minimális csökkentésével mégsem olyan rossz. Pl. a háromgyerekes kollégák majdnem a bruttó fizetésüket viszik haza nettóban, ami azt eredményezi, hogy MAJDNEM olyan jól keresnek fizikai állományban, mint én fiatal mérnökként. :)

Na de félretéve a gyerek témát:

Ha a dolgok mélyére látsz, avagy turkálsz egy kicsit és megkérdezel arról, hogy minderre honnan a fenéből volt pénzünk, akkor nagyon szívesen elmondom neked, hogy 11,5 milliós jelzáloghitelünk van, az autók cégesek és a nyaralásokra/wellness hétvégékre is mindig szuperakciósan csapunk le, mert van az a lélektani határ, ami fölött erre már nem költünk szívesen, akármennyire is szeretünk utazni.

Nem mindegy melyik irányból nézel egy adott dolgot, mert ha a te szemszögedből irányozom be a dolgot, akkor igazából marha jól élünk, szinte már már kisember számára luxus módon, aztán ha a valóságot nézem, akkor már sokkal árnyaltabb a helyzet ugye, mégsem panaszkodunk.

Havi 150-200 ezer megtakarítás közel sem kevés, szomorú ha ebből nem futja "nagyobb" dolgokra.

Akinek hitel és minden egyéb nélkül önerőből jött össze hatalmas vagyona fiatalon, az vagy jó helyre született, vagy volt egy jó ötlete, amivel sikeres vállalkozásba kezdett. Máshogy nem igen megy. Esetleg díler... avagy egyéb illegális dolgokból keresi a kenyerét.

Én azt gondolom egyébként, hogy ahol mérnök van a családban, ott viszonylag jó életszínvonalon lehet élni.

Két 400 ezer körüli fizetésből azért már egyet simán félre lehet tenni normál életkörülmények között, az pedig éves szinten majdnem 5 millió forint. Még esetleg egy kis prémium is csurran cseppen hozzá, akkor komolyabb erőlködés nélkül 5-7 millió plusz teng-leng évente a megtakarításokban.

Amikor megszereztük az első 4 milliónkat (még közel sem kerestünk ilyen jól, tehát nem volt egyszerű), akkor beleugrottunk az ingatlan vásárlásba és milyen jól tettük. Most azon vagyunk, hogy mielőbb szabaduljunk a hitelünktől, ami reálisan sikerül is néhány éven belül. Majd ezután kezdünk el gondolkozni a továbblépésen. Jön az agyalás, hogy megéri-e kicsi hitellel nagyobba tovább lépni, vagy nagyobb hitellel, minimális önerővel menjünk inkább és ezt kiadjuk. Adjuk el, vegyünk egy kisebbet befektetés céljára, és egy nagyobbat lakhatásra...

Annyi, de annyi lehetőség van. Szerintem csak elindulni nehéz, aztán már lehet játszani az adott körülmények tekintetében és ismeretében.

Jelenleg nem tudom elképzelni, hogy mérnök párosként csórón fogjuk leélni az életünket otthon zokogva a sarokban. :) És ugyanúgy nem tudom elképzelni nagyon más életképes szakmában dolgozó emberről sem ugyanezt. Akkora ma a főváros környékén (meg szerintem máshol is) a munkaerő hiány, hogy lepkehálóval fogják össze az embereket és lassan eljutunk oda, hogy meg is fizetik, mert kénytelenek.

Nem elégedetlenkedni kell, hanem menni előre.