Magyarországon a munkaerőpiacon miért lett olyan fontos a "formalitás" (papír)?

"Persze tegyük hozzá, hogy az ottani középvezetők, akiket ismertem, önszorgalomból lediplomáztak levelezőn, de nem a papírjuk miatt jutottak pozícióba"

".Ma már viszont abba a pozícióba ahol ő van, a diploma a belépő.Feljebb lépési lehetősége nincs, hiába jó abban, amit csinál, nincs diplomája."

Az első idézetben ott is a válasz. Ha csak a diploma hiánya az előrelépés akadálya, a tudás megvan, akkor levelezőn le kell diplomázni. Mivel a diploma semmiféle plussz tudást nem ad, azért elvégezni is gyerekjáték.

"... a tudás megvan, akkor levelezőn le kell diplomázni. Mivel a diploma semmiféle plussz tudást nem ad, azért elvégezni is gyerekjáték"

Sajnos a valóság nem így működik. Még irodai munkánál is nehezen viselik a péntekenként néha kieső kollégát, pedig ott embernek tekintik a dolgozót. Sok műszakos munkarendben, ahol csak egy alacsonyabb rendű csúszómászó (lásd: MÁV), még annyira sem tolerálják a levelezőre járó kollégát. Plusz nyűg úgy tervezni a műszakbeosztást, hogy szabadnapja legyen a konzultációnál, ha pedig pont nincs, akkor szabadságot kér. Azt már csak kib***ásból sem adják meg néha, hadd érezze, hol lakozik a magyarok istene. Utána meg majd ha éppen szerencséje van, előléptetik. De ez is csak állami vállalatoknál biztos, a versenyszférában simán előfordulhat, hogy ugyanazt, ugyanannyit, ugyanannyiért dolgozik, mint az oklevél megszerzése előtt, csak kap egy vállveregetést, hogy milyen ügyes volt.

Persze a versenyszférában sem hülyék, tudják, hogy azért akar diplomát a melós, mert akkor jobb munkája lesz. Ha úgy néz ki, hogy neki pont nem lesz (mert van Részlegvezetőné Mancika, Nemrészlegvezetőné Dearészlegvezetődugja Eszterke vagy Részlegvezetőfia Petike, akinek kell az irodai meló jó fizetéssel, tényleges munkavégzés nélkül, aztán a valóban munkát végző dolgozónak nem jut hely), akkor még a felsőoktatási időszak alatt hülyére szívatják, hátha mégis abbahagyja a képzést és megmarad lelkes, alulképzett csicskának.

Az pedig egy egészen más kérdés, hogy a valóságtól teljesen elszakadt professzor emeritus szaktekintély nagyságos urak világában a szakmához szükséges ismeretek megléte sokszor csak hátráltató tényező egy diploma megszerzéséhez. Inkább arra van szükség, hogy a 70-80 éves tekintetes oktató úr könyvét biztosan megvedd (abból van tuti bevétel) és azt magold be belőle, amit ő feltétlenül hallani akar, függetlenül attól, annak van-e értelme.

Szerintem külön kell választani a két dolgot.

Más az, amikor egy cégen belül vagy, látják hogy nem vagy teljesen hülye és támogatnak, segítenek az előrelépésben, mert azzal ők is jól járnak. És megint más az, mikor fel kell venni egy teljesen ismeretlen embert. Akinél nem tudsz más alapján ítélni, csak a papír alapján.

Önéletrajzban meg nem is csak a diplomát nézik, hanem hogy mennyit dolgoztál az adott területen, mit értél el, milyenek a referenciáid. És egy adott pozícióhoz érthető, hogy azt fogják felvenni, aki már legalább elméletben tanulta azt, amit csinálni fog. És nem azt, akinek vélhetően gőze sincs az egészről.

És egyszerűen vannak pozíciók, ahol nem "a diploma" hanem egy adott végzettség, jogosultság kell. Egyszerűen azért, mert ha bármi történik, és kiderül, hogy az adott illető jogilag ott sem lehetne, akkor hatalmas pereskedések elé nézhet az adott cég.