Szerintetek jó foglalkozás lenne az óvonőség?

ha előbb gimi, utána képző,akkor még lesz időd átgondolni

minden tiszteletem egyébként az óvónőké (én csak jófejeket fogtam ki eddig), de én ismerem magamat annyira,hogy nem bírnám cérnával :)

szóval ez ugyan úgy lelki alkat, "tehetség" és elhivatottság kérdése,mint mondjuk az én szakmám, ami csakis a számokról szól és lehet,hogy azt meg te unnád halálra.

Van még időd dönteni, szerintem ne görcsölj rá tulságosan.

Ha szeretnéd, csináld, mert amúgy sosem késő 180 fokot váltani :)

Szia!

Kiskoromban én is óvó vagy tanítónéni akartam lenni. Szép munkának találom mindkét foglalkozást. én tanító-óvóképzőt végeztem. Tanítottam...megismertem a gyerkőcök világát...ami csodálatos:)

de 4 év alatt sok olyan dolgot is tapasztaltam ami miatt lemondtam erről a foglalkozásról...és többet szeretnék ennél...

Persze nem akarlak eltántorítani a döntéstől:) Bár addig még változhat a véleményed. Minden esetre a lényeg: Mindig olyan foglalkozást válassz amit szívből csinálsz. Ha a foglalkozásod a hobbid akkor kellemest kötötted a hasznossal és öröm lesz "dolgozni":)

Még átgondolhatod és ha szeretnéd miért is ne?

Dajkaként dolgoztam,tehát tapasztalatból mondom:Az óvónőknek meglehetősen jó dolguk van ,ők csinálják a gyerekek körül a kreatívabb,szebb munkát...Nem kell félni,ha a gyerekek koszt csinálnak,rendetlenséget,netán bekakil-pisil valamelyik,akkor egyből a dajkát ugrasztják :/

Szóval,az óvónői munkától sosem lesz piszkos a kezed,nyugis munka,sokat lehet ücsörögni,néha sétálni vinni a gyerekeket.Miközben alszanak ebéd után,te nyugodtan rajzolgathatsz.Soha jobbat...

Azt mondják,a fizetésük kevés,nem tudom,ez mennyire igaz...manapság nagy divat panaszkodni,sokszor az panaszkodik legjobban,akinek a legtöbb pénze van...

A mi ovinkban mindegyik óvónő autóval járt be,szépen öltöztek,szóval annyira csak nem szegények.

Nekem a legjobb barátnőm óvónő, azt mondta, nem egyszerű munka, ráadásul 120 km-re az otthonától kapott csak állást, szerencse, hogy még nincs családja, így tudta vállalni a költözést.

A bruttó bérük nem éri el a százezret, persze ez emelkedik a közalkalmazotti bértábla alapján, nygánoviban nyilván magasabb, de ott sem valami sok.

Ő még megkínlódik vele, hogy minden napra kitalálja, mit csináljon a gyerekekkel, bár gondolom, pár év múlva már lesz összeírva egy csomó játék, foglalkozás, dal, stb és akkor ezzel már nem lesz macera.

Kicsit para a váltott műszakos beosztás, minden második héten fél ötkor kel, ha nyit, akkor fél négykor.

Anyagilag nem tud előbbre jutni, mert a másik város miatt albérletben lakik és az pont elviszi az összes pénzét.

Viszont imádja a gyerekeket, azt mondja, soha senkitől annyi szeretetet nem kapott, mint tőlük. Pedig szeretnivaló lány :)

Szóval elég sok árnyoldala van, hivatásnak viszont, ha a gyerekeket szereted, gyönyörű!