Elsősorban tanárokhoz szól a kérdésem: Ti tanácsolnátok gyermekeiteknek, hogy tanárnak tanuljanak egyetemen, ha ő is ezt szeretné?

Ha ő is azt szeretné, akkor minek tanácsoljam? Legfeljebb nem beszélem le róla. Ha ezt szeretné csinálni, akkor támogatom a döntésében. Nyilván elmondom neki ennek a szakmának a szépségét és árnyoldalát is, de azt gondolom, 16-18 éves fejjel fel fogja érni ésszel, hogy ez mit is jelent a gyakorlatban. Lebeszélni semmiképp sem beszélném le róla. Az ő élete, az ő döntései.

Nekem tanárok a szüleim, és lebeszéltek róla, hogy én is az legyek, pedig az volt a terv. Nyilván nem tiltották meg, de nem javasolták, én meg hallgattam rájuk, és teljesen igazuk volt. Egy évvel diplomázás után többet keresek most, mint anyukám 30 év tanítás után.

Nekem is tanárok a szüleim, annak idején lebeszéltek róla, mondták, hogy inkább tanuljak mérnöknek, mint hogy tanár legyek. Elvégeztem a BME-t, szenvedtem minden percében. Dolgoztam 6 évet a szakmában, de egy álló szenvedés volt. Gondoltam egyet, félállású munka mellett elkezdtem a tanárit. Amióta azt elvégeztem, tanárként dolgozok. Igaz, ami igaz, kevesebbet keresek most teljes állásban, mint az egyetem mellett félállásban mérnökként, ami tényleg a vicc kategória, de pont hidegen hagy, semmi pénzért nem hagynám ott a katedrát, és sajnálom, hogy anno hagytam magam lebeszélni.

Tanári munkát vállalhatsz a versenyszférában is, ahol meg is fizetik. Nem csak a nyelvtanároka gondolok, hanem azokra, akik különféle egyéb, pl. "soft skillekkel" kapcsolatos tanfolyamokat tartanak, multik megbízásából.

Egy frissdiplomás programban veszek részt egy multinál.

5-össel egyetértek.