Elvállalnátok a helyemben?

Elöljáróban annyit, hogy egy ismerős családról van szó, akik nagyon jó emberek, szeretik megosztani, amijük van, de nem túl gazdagok.

Mivel úgy alakult, hogy sürgősen ki kell költöznöm a jelenlegi albérletemből (eladják a lakást a fejem fölül), felajánlottak nekem egy lehetőséget. Van egy elsős kislányuk, akit reggel el kell vinni iskolába, délután pedig elhozni onnan. Ezt ők nem tudják megoldani, egyikük dolgozik, másik egyetemre jár. Nekem kellene minden hétköznap reggel iskolába vinni a lánykát, délután pedig érte menni és amíg a szülei haza nem érnek (kb. este 5-6) addig vigyázni rá. Ez így kb. heti 20-25 óra munka lenne. Cserébe lakhatnék náluk ingyen, csak a kaját kéne állnom magamnak.

Na most, én pár éve voltam au pair egy másik családnál, pontosan ugyanezt csináltam, de úgy, hogy ingyen laktam ott, kaját is állták, és mellette még zsebpénzt is kaptam. Tudom, hogy ez a család is fizetne nekem, ha tudnának, ismerem őket régóta, és tényleg mindenüket, amit csak tudnak, megosztják másokkal, de nincs annyi pénzük. Ha csak ennyi lenne az egész, szerintem elvállalnám.

Viszont én most esti iskolába járok, és emellett van egy állásom, heti 3-4db éjszakai műszak, hétvégén mindig, hétköznap alkalmanként. Vagyis szinte soha nem lenne időm rendesen kipihenni magam. Szeretnék segíteni nekik, de félek, hogy ez így a tanulás rovására menne. Szerintetek meg lehet ezt így csinálni hosszú távon?

(Mielőtt valaki őket kezdené minősíteni, közlöm, hogy nem a semmire vállaltak gyereket, hanem előre nem látható okok miatt lett rosszabb hirtelen az anyagi helyzetük.)