Lehet az szabályos, hogy csak 7,5 órát fizetnek ki 8 helyett?

A munka törvénykönyve alapján 6 óra munkavégzés után minimum 20 perc munkaszünetet kell biztosítani, és a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, erre bérezés nem jár. A kollektív szerződés, vagy a munkaszerződés ettől a dolgozó javára kedvezően eltérhet.

Viszont, ha egyikben sincs leírva, hogy a munkaközi szünetet (ebédidő) a munkáltató kifizeti, akkor nem kell rá bért fizetnie.

A munkaközi szünetet a munkaszerződésben nem kell rögzíteni, mivel törvény szabályozza.

Hiába menne vele munkaügyi bíróságra, vagy jelentené bárhova, a fél óra ebédidőt nem kell kifizetnie a munkáltatónak, nem követ el jogsértést.

Munkaközi szünet –a legrövidebb egybefüggő ebédidő

Az Mt. szerint, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc, legfeljebb egy óra egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani. Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg. A szabály a munkaközi szünet minimális és maximális tartamát rendezte, ugyanakkor kétséges volt, hogy az említett mértékeket egybefüggően kell-e kiadni vagy munkáltatói döntés alapján további részekre osztható. Az egyértelműség érdekében a fenti szabály úgy módosult, hogy a legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünetből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni. Így nem lehet, például kétszer 10 percre bontani a munkaközi szünet minimális tartamát.

Ha már módosult e szabály, érdemes megjegyezni: a munkaközi szünet biztosítása a munkavégzés tényleges megszakításával jár, mindez szükségszerűen azt is jelenti, hogy ekkor munkavégzés nem történik. A munkaközi szünet ideje a munkaidőnek nem része, ezért ennek időtartamával a munkahelyen eltöltött idő meghosszabbodik. A munkaközi szünet idejére az előbbiekből következően díjazás sem jár. Ettől eltérően ugyanakkor kollektív szerződés vagy a felek megállapodása rendelkezhet úgy, hogy a munkaközi szünet a munkaidő része, ezáltal a munkaidő nem hosszabbodik meg, és erre az időtartamra díjazás jár.

[link]