Mi volt a döntő ok amiért külföldre mentetek?

A dontoero az emberek hozzaallasa vilt otthon es a depressziom. Kicsit kiakartam kerulni a megszokott kozegbol

Segitseggel. Ami az volt hogy akivel kimentem annak volt kint egy ismerose akik embereket kerestek igy volt egybol munkank es szallasunk is (munkas szallo). A jegy aranak fizeteseben is segitettek, mert ha jol emlekszem 1 hetem volt eldonteni, hogy megyek e vagy sem (eletem legjobb dontese volt)

8 eve elek kint es nyelvtudassal jottem ki. Nyelvtudas nelkul bele se vagtam volna, pedig akkoriban konnyebb volt anelkul munkat talalni mint most. Most mar nyelvtudas nelkul semifelekeppen nem vagnek bele

Frissdiplomásként a szakmához képest jól kerestem Magyarországon is, de két év után rájöttem, hogy sehogy nem lesz olyan anyagi biztonságom és helyzetem, hogy gond nélkül eltartsam a családom és mellette valaha is összespóroljak egy budapesti lakásra valót (30+ millió), nem is beszélve utazásokról, kocsiról, stb.

10 éve költöztem ki egyedül Hollandiába, önerőből 27 évesen. Az első hónap(ok) a legnehezebb, amíg az ember munkát és szállást talál. De ez egy kis kezdőtőkével leküzdhető. Esetemben 2006-ban ez 750 ezer forint volt. Ez volt az összes megtakarított pénzem. Az első hónapban tudtam ismerősnél lakni, enélkül sokkal nehezebb lett volna. 3 hét alatt találtam megfelelő állást a diplomámmal, és felsőfokú angol valamint középfokú német nyelvtudásommal. Ettől a pillanattól fogva kényelmesen önellátóvá váltam. Az első cégnél 3 évet lehúztam.

De én sokakhoz képest jó helyzetből indultam. Diploma és nyelvtudás nélkül sokkal nehezebb lehet, főleg, hogy ezek nélkül maximum a kulimelókat tudod megcsípni, és hiába keresel velük magyar viszonylatban sokat, odakint a lakhatás és az élet úgy általában sokkal-sokkal drágább, tehát lehet, hogy összességében nem vagy előrébb, mint itthon.

Az otthontól való elszakadás, és a barátok, család hátrahagyása legalább olyan nehéz, mint a kezdeti egyedüllét. A nyelv hamar megszűnik akadálynak lenni, és ha kibírod lelkileg az első 2-3 évet, utána már hazaköltözés tűnik tortúrának.

Két évig voltam egyedül, utána megismerkedtem későbbi feleségemmel. Szülei magyarok, de ő már hollandiában született. Nekem ez volt a vízválasztó, onnantól eszembe nem jutott már hazaköltözni.

Itt se fenékig tejfel az élet, még 21 év hátra van a 25 éves hitelből amit a házra felvettem (240 ezer euró), itt se tudtam (akartam) új kocsit venni, beértem 2-3 éves használttal, de nekem is és feleségemnek is van egy, és minden évben el tudunk járni síelni, nyaralni, és félévente hazautazok Magyarországra látogatóba.

Igen, hiányzik Magyarország, de megtanultam nélküle élni. Ha csak a jelenlegi fizetésem felét keresném már otthon, akkor nem hiszem, hogy gondolkoznék a disszidáláson. Így hogy kint vagyok természetesen már nem fogok visszamenni.

(Bocsi, hogy nem a kérdésre válaszolok..)

Második!

Azt írod az elején, hogy végül is te azért költöztél ki, mert annak ellenére hogy magyarországi viszonylatban már friss diplomásként is jól kerestél (tehát elég piacképes szakmád van), nem érezted hogy anyagi biztonságban leszel, azaz pl. hitel nélkül tudsz budapesti lakást venni, kocsit, stb. Ennek ellenére a végén leírod hogy 25 éves hitellel vagy ott kint is, illetve ugyanúgy használt autót vettél "csak", és ami a legfontosabb: hiányzik Magyarország.

Így is megérte? Mert feltételezem, ha itthon már friss diplomásként jól kerestél, akkor ugyanúgy tudtál volna fejlődni, haladni a szakmában, és egyre jobb fizukat elérni, és hitellel ugyanúgy elérhető lett volna az az életszínvonal, mint Hollandiában. Csak ebben az esetben legalább nem hiányozna az otthonod. De ha nem így van, javíts ki.

Kicsit a kérdésre is válaszolva:

Én azt látom, hogy annak éri meg kimenni külföldre, aki:

- Nem rendelkezik piacképes szakmával, vagy egyszerűen nem elég "törtető", agilis ahhoz hogy megéljen itt --> persze neki kint is számolni kell azzal hogy mosogatni fog vagy ilyesmi, és lehet hogy magyar forintba átszámolva jól keres, de ott az ugyanúgy nem egy nagy was ist das

- Nem kötődik különösebben Magyarországhoz pl. család, barátok, környezet által, így nem gond neki a költözés lelkileg

De aki kicsit is szereti Mo-t és meg akar élni, rendelkezik piacképes tudással, az szerintem itt is tud boldogulni.

Én teljesen nyelvtudás nélkül jöttem ki egy pasihoz... de már azóta sok mindenen átmentem... németek nélkül halott lennék kb... 1 éve vagyok kint, már azért alapfok megvan németül, ma lesz terminem szóval remélem felvesznek.. :D

(nincs szakmám) de szakma nélkül már pincérkedtem is :)