Magyarországon hiába álmodozik az ember a szabadság után?

#9 ha mástól várod a megoldást a problémáidra, akkor igen, egy nincstelen rabszolga leszel.

A kulturált élet nem jog kérdése.. azért meg kell dolgozni!

"De az érettségi mi olyat tartalmaz, amit ha tudsz jobb munkaerővé vállsz?!!

"

ez a baj, hogy nem látod a fától az erdőt.

Érettségi pl 4 év ingyen nyelvtanulást tartalmaz, minimum 2 nyelven. És a nyelvtudás kell a munkához.

Jah....te valami lusta ingyenélő lehetsz... Jössz a jogaiddal, de a munka már büdös. Az oktatás szar, a kormány szar, a fizetés szar...

Az nem jutott eszedbe, hogy talán te is az vagy azért nem látsz kiutat? Annak, aki így "gondolkodik", mint te a java szívás még csak most jön...

Szigorúan közgazdasági értelemben nézve szerintem igazad van.

Szerintem ugyanis egy bizonyos mérték és létszámarány fölött a lakhatási szegénység és a mélyszegénység már puszta létezésük folytán is többe kerül az adófizetőknek (igen, a tehetőseknek is), mintha lenne egy minimuma a nyomornak.

A libertariánus gondolkodásnak van egy különös értelmezése, amit néha elfelejtenek hangsúlyozni. Semmi sincs ingyen - de maga a mélyszegénység sem! A mélyszegénység is pénzbe kerül a közösség egészének: rontja az oktatás hatékonyságát, megterheli a gyermekvédelmet, növeli a járványveszélyt, teret enged csicskatartó, uzsorázó, prostituáló és emberrabló bűnözőknek, maffiáknak. Mindemellett meg még újra is termeli magát a következő nemzedékbe.

Mindezáltal a lakhatási szegénység és a mélyszegénység egészében véve közvetve a tehetős rétegek számára is életminőség-romlást okoz. Valószínűleg olcsóbb lenne a gazdaságnak és a polgárságnak, az adófizetőknek is pl. egy NDK-s stílusú és iramú tömeges olcsó állami bérlakásépítési láz, mint az, hogy immár a harmancadik év telt el a rendszerváltás óta, és már a második-harmadik nemzedég születik bele ugyanabba a nyomorba, mint nagyszülei a rendszerváltáskor. Ha ezt még legalább 2000-ben megkezdtük volna, akkor mára legalább a mélyszegénység állandó újratermelődését meg tudtuk tolna törni, 2030-ra pedig szerintem már érvényesülne az a hatás is, hogy kisebbek a költségvetés terhei (oktatás, bűnüldözés, járványvédelem, egészségügy, gyermekvédelem), egészében visszatermelte volna a dolog a belé fektetett pénzt.

Ahogy én látom, Európa legfejlettebb államai megpróbálnak egyensúlyozni a kommunizmus és a mélyszegénység között. A kommunizmusnak nincs kidolgozva működőképes közgazdasági elmélete, ezért vegytisztán egyelőre nem lehet bevezetni.

A mélyszegénység viszont meg hosszabb távon (sőt középtávon is) olyan negatív általános társadalm jelenségekhez vezet, amely már sokkal jobban lerontja a tehetős adófozető polgár életminőségét, mintha a mélyszegénységet idejekorán megelőzték volna. A mélyszegénség tehát lényegében egyfajta ,,externália'', ,,külső költség'', amit a gazdasági szereplők egyik sem szeretne magára vállalni, de ha senki sem teszi meg, akkor összességében többet fizetnek, mintha valahogy - pl. egymás közt megosztva - mégiscsak felvállalták volna.

A skandináv államok nagyjából lemeccselték ezt a játékot (,,skandináv modell'', de az USA, a harmadik világbeli országok, és sajnos sok európai szegényebb ország is finoman szólva is szuboptimális módon kezeli ezt a problémakört.

Valószínűleg van egy optimum pont, de Magyaroszág biztos nem ezen van, hanem már olyan társadalmi csapdákkal küzd, ami senkinek sem jó: a szegényeknek kínszenvedés, és a tőkések, polgárok számára is pazarló tűzoltás és rendszertelen kapkodás.

Persze az, hogy közgazdasági és játékeleméleti értelemben (szerintem) igazad van, még nem sokat segít az egyéni gondokban. Nem kéne így lennie, de addig is, amíg így van, jobb lenne valamiféle védő jellegű egyéni dolgokat kapnod. Ha csak otthon nincs valamiféle súlyos megnyomorító bántalmazás, érdemes lehet kihasználnod az otthoni lakhatást, és ha tudsz valamiféle bizonságra és időre szert tenned, valmilyen szakmát tanulnod. Nekem a programozás adott védelmet, megszerettem, bár elsősorban a matematika miatt (közmikus tökéletesség).