Szüleimnek fogalmuk sincs az álláskeresésről?

Én diplomás vagyok és én is hasonló cipőben járok. 100 elküldött önéletrajzra jó ha 1-2 interjú jut. Anyám azzal cseszeget, hogy biztos el se megyek interjúra, mert nem igaz, hogy nem hívnak be, hiszen diplomám van, több év munkatapasztalatom és 2 nyelvvizsgám. Nem hiszi el, hogy be sem hívnak interjúra.

Kocsitologatónak, takarítónak, árufeltöltőnek sok vagyok, a szakmámba pedig szintén hasonló kvalitású (diploma+nyelv+tapasztalat)több100 jelentkező van. Hr-es mondta a szemebe interjú, hogy a pozícióra 500-1500 jelentkező is akad!És ezek mind diplomás, nyelvet beszélők.

"Hr-es mondta a szemebe interjú, hogy a pozícióra 500-1500 jelentkező is akad!És ezek mind diplomás, nyelvet beszélők."

Kétlem. Vagy a HR kamuzott vagy tényleg volt ennyi önéletrajz, amiben viszont a jelentkezők kamuztak. Ugye nem mindegy pl a nyelvtudás szintje. Ugyanazt a tudást igen változatosan tudja egy-egy jelölt az önéletrajzában leírni.

Aztán lehet, hogy beszél nyelveket, van megfelelő diplomája de interjún kiderül, hogy nem jó más miatt.

Ritka az ahol valóban ezrek tolonganak akik mind alkalmasak. Mert ha így lenne akkor kicsit lejjebb viszik a fizut és máris csökken a jelöltek száma.

Ha fontos lenne a munka találnál, én befejeztem a sulit rögtön találtam is elsőre, igaz egy gyárba de találtam (és élvezem is). Ha dolgozni kell az embernek, fog találni munkát nem olyan helyekre kell beadni ahova tényleg látszik hogy nincs esélye, ha gyári munka van akkor az van.

"Azert egy segedmunkasnal tobb van bennem papirtol fuggetlenul"

Bennem is több van de ez volt.

Egy ismerősöm mesélte, hogy a kommunizmusban úgy ment, hogy hirdettek, beküldte az önéletrajzát, aztán mehetett dolgozni. Azt mondja nem volt állásinterjú! El sem tudom képzelni.

Ők meg azt nem tudják elképzelni, hogy jelenleg diplomás túlképzés van, és irodai munkára protekció nélkül szinte lehetetlen bejutni. Hacsak nem tudsz valami kiemelkedőt nyújtani, pl.japán nyelvtudás.

És valóban nekem is több HR-es mondta, hogy több száz önéletrajz érkezik, ha a megjelenés napján nem jelentkezem, utána már felesleges is.

Hogy mind alkalmas-e? Valószínűleg nem, de mind próbálkozik. És a HR-es nem olvas el 1200 önéletrajzot, elolvas 30-at, abban talál 5-öt, aki lehet, hogy jó, őket behívják, a többi önéletrajz megy a kukába.

Hogy járd az utcákat az önéletrajzoddal? Felesleges papírpocsékolás. Szerinted ahol nem keresnek embert, majd berakják a fiókba és őrizgetik? Szépen mosolyognak, és ha kimentél kidobják. Tapasztalatból mondom.

Segédmunkásnak valóban sokan jelentkeznek, oda is nehéz bejutni. Oda olyan önéletrajzot kell írni, amiből minden szaktudást, iskolát kihúzol, különben nem hívnak.

Engem könyvelőiroda azért nem vett fel, mert beszélek angolul, és pár hónap múlva úgyis lelépek multihoz. Utána már kis könyvelőirodákhoz úgy jelentkeztem, hogy kihúztam a nyelvtudást. Van, ahol hátrány.

Merre laksz? A főváros nem megoldható? Ott biztos találnál állást, vidéken elég nehéz. Nem a te hibád.

Én diplomával, nyelvtudással, tapasztalattal 1 évig kerestem. És ez a statisztikai átlag, sajnos. Ahhoz képest segély csak 3 hónapig van.

Nyers lesz, de igaz: a szüleid sajnos megbuktak gyereknevelésből... Ahelyett, hogy csesztetnének, bíztatniuk kellene, segíteni, erősíteni az önbizalmad, amikor az elutasítások miatt nullának érzed épp. Volt kapcsolatomban ugyanez volt, mint nálad: folyamatos cseszegetés, leértékelés, hibáztatás... nem is ment, h jó állást találjak. Vele szakítottam azóta, mostani párom, amikor állást kerestem biztatott, elmondta, hogy nem vagyok egyedul (itt van mellettem) stb. Es tok hamar lett jó allasom, azóta egy még jobb helyen vagyok, stabil és fizuban is elégedett lehetek. A szüleid nem is sejtik, hogy igy mennyire elrontjak a dolgokat.

Keress baratokat, akik segitsenek neked, probalj lazitani. Olvass blogokat, hogy jo otleteket kapj az allaskeresesben.

Sok sikert :)

"Én diplomával, nyelvtudással, tapasztalattal 1 évig kerestem."

Költői kérdés: 1 évig miből éltél munka nélkül?

Végkielégítésből, GYES után kirúgtak, meg a férjem is dolgozik, volt félretett pénzünk is.

Igaz, fizikai munkára nem adtam be, de mindenféle irodai munkára beadtam. De 2 kicsi gyerekkel nem voltam túl kapós.

Nekem az a véleményem, hogy azért ameddig lehetséges az ember próbáljon a szakmájában elhelyezkedni, mert ha az van az önéletrajzban, hogy betanított munkás, utána már nem sokat ér a diploma. Persze, ha éhezik a család, az más téma.

A te esetedben nagyon kéne a támogató családi háttér, egy pályakezdőnek nagyon nehéz állást találni. Nem hinném, hogy segédmunkásnak kéne elmenni, ha van kitanult szakmád/diplomád.

Mindenesetre amíg vársz egy jó lehetőségre kezdj el nyelvet tanulni. Én GYES alatt is tanultam, és mindig is csak a nyelv miatt kaptam állást, még mindig elég kevés az olyan ember ebben az országban, aki beszél 2 nyelvet folyékonyan.