Emberek ti mit javasolnátok egy 17éves tininek ha kérdezi, hogy, hogy tudná előre látóan megkönnyíteni a dolgát a nagybetűs életben?

A jogsi tényleg nagyon hasznos.

Azt mondanám, a huszas éveiben szedje össze az életéhez szükséges tanulmányokat, állásokat, tapasztalatokat, pénzt, a végén pasit, aztán harmincasként alapíthat családot.

A húgom Németo-ban dolgozott egy egyetemnél. Arrafelé nem feszültek rá a középsuli után egyből a felsőoktatásra, hanem adtak maguknak 1-2 évet tájékozódni, esetleg külföldre menni nyelvet tanulva dolgozni, gyakornokoskodni. Volt aki világéletében építész szeretett volna lenni, de miután 1 hónapot gyakornokoskodott egy cégnél, megutálta, mert látta a hátterét is.

Szóval lássa meg, mit szeretne csinálni, és amikor már tudja, h (egyáltalán megy-e) hova akar egyetemre menni, akkor majd oda elkölti a (saját és szülei által fizetett) tandíjat.

Tanuljon mellette nyelveket, informatikát, ismerkedjen. Vegye lazán az életét, mert Aki lesz belőle, azt úgyis csak cikk-cakk vonalban, tapasztalgatva, tanulgatva éri el, sosem egyenesen az lesz.

Olvasson önsegítő könyveket (pl Mars és Vénuszt a férfi és női lélek és viselkedés megértéséért - az sem árt). Járjon könyvtárba, olvasson sokat. Sportoljon feltétlenül.

Ennyi jutott hirtelen az eszembe.

38/N

És örüljön, hogy ilyen szerető apukája van! :)

" aztán harmincasként alapíthat

családot."

20-25 évesen is lehet szülni, biologiailag is az az egészségesebb.

25 azert nem 15! Van aki pl 30ig bezarolag meg akarja szulni a 2-3 gyerekét.

21-22 évesen diplomazol, pár évet dolgozol és 25 évesen simán lehet szülni. Nem mindenki nagymama korban akar anyuka lenni. :D

11-es vagyok, aki megmondta frankón, mikor kell szülni :)

Ha ennyire céltudatos és lehetőleg egyedül is meg akarja állni a helyét ez a lányzó, én adnék neki bőven időt a céljai elérésére, a tapasztalásra, a legmegfelelőbb apa kiválasztására. Nem szégyellem a buszozást, de valljuk be, vannak akik a buszmegállóban várakoznak, és vannak akik saját autóval járnak. Ezt nem felvágósságból írom, hanem a praktikus oldalát nézem, az autósok hamarabb odaérnek a helyükre, hamarabb kezdhetik el a munkát - vagy a pihenést.

Az én párom 14 éves kora óta dolgozik, nekem ő a példaképem. DE! Ő férfi. Engem a szüleim nőnek, gondoskodó nőnek neveltek, sokkal kevesebbet értem el a páromnál. De nem is törekedtem másra, mert akkoriban a szüleim nyugdíjas állását láttam, és hogy a megdolgozott pénzt meg kell becsülni.

De ha lett volna egy olyan ember a környezetünkben, aki agilis, a lehetőségeit kereső és használó típus, biztos jobban figyeltem volna, hol juthatok előrébb, hol gyarapodhatok egzisztenciámban is.

Mert így az lett, hogy a hosszú kapcsolataim mellett sokat tanfolyamoztam, fejlődtem ugyan, de mégiscsak a másikhoz való alkalmazkodásé volt a döntő.

Ma már másképp élünk. Egy nő is törekedhet jobb életre (akár azért is, hogy a szüleit támogassa), több lehetőségre. Ehhez kicsit az is kell,hogy független is legyen, vagy ne vegye a kapcsolatait vérkomolyan. Mitől mobilabbak a hapsik? Miért könnyebb nekik a váltás, az újba beleszokás (pl másik városban új állás)? Mert egy dologra figyelnek? És minekünk nőknek miért kellene folyton a társ igényeit is szem előtt tartani?

Ha a gyerekét majd autóval akarja vinni az oviba, ahhoz a 20-as éveiben kell összeszednie magát, szülni ráér, amikor már úgy érzi.