Szivem szerint hazakoltoznek, de tanacstalan vagyok. Elmondanad a velemenyed?
Kulfoldon elek mar 5 eve. Otthon nem volt semmim, de a semmit szoszerint kell erteni, 2 valtoruhaval jottem el.
Sajnos en is elkovettem azt a hibat, hogy szakma nelkul jottem ki, de otthon nem volt ra lehetosegem, tehat szinte kenyszerbol jottem. Egyebkent sosem vagytam kulfoldre. Ejjel-nappal dolgoztam olyan munkakat, amiket mas itt nem vallalna el, ujsagkihordas, mosogatas. Az otthoni ehezestol valo felelem miatt kb minden centet eltettem, igy mostanra sikerult szep megtakaritasra szerttennem. Nagyjabol csak a lakhatasra es az elelemre koltottem.
Most ertem azt el, hogy elmehessek itt is egyetemre es szerezzek egy szakmat/hivatast. Viszont elbizonytalanodtam. Itt egy csaladtagom van, akire bar szamithatok szinte mindig, baratkent nem tudunk valamiert egymasra tekinteni. Tehat nincsen lelkizes, semmilyen melyebb kapcsolat. Otthon szinten 1 csaladtagom lenne. Evek ota honvagyam van, amit max az csillapit neha, hogy tudom itt sose halnek ehen. Viszont belegondoltam abba, hogy 2 valasztasom van:
1. Elmegyek itt es kitanulom azt a real szakmat az egyetemeten teljesen ingyesen, amirol mindig azt gondoltam,"na,ez az ami en sose lennek", mostanra belattam, hogy nem csak keveset kell dolgozni, de erdekes is, megbecsult,szep szoszerint hivatas. Kihivas benne nem sok van, szinte a nullaval egyenlo, azt az egy reszet leszamitva, hogy bar a nagy resze erdekel annak, amit tanulnek, baromi eros matek van benne, amibol sose voltam jo es ez a resze inkabb kinszenvedes lenne. Elhelyezkedem, es egy olyan orszagnak fogok adozni, ahova jelenleg nem erzem, hogy beilleszkedtem volna. Nincsenek barataim, es kulturalisan vagy annak hianya miatt szerintem igazan sose fogom magam otthonerezni. Mivel keves a kulfoldi, epp ezert eleg zordan is neznek rajuk, elmondasuk szerint masok is kirekesztve erzik magukat munkaidon kivul. Folyton hideg van, amit evrol-evre rosszabbul viselek. De HA el tudnam vegezni az egyetemet lenne egy viszonylag nyugis eletem. Es ha innen valasztok part, egy halveru parom.
2. Hazamegyek, kifizetem a tandijat, mert ahhoz a szakhoz amit kineztem kb. max pont kell, es mivel mar 7eve erettsegiztem, ezert nem merem bevallalni, hogy irok egy ropke 90%-os emelt szintu erettsegit, igy a semmibol egy 60%-os is kihivas lesz. Erre mar elmegy a sporolt penzem fele, ha kozben nem vesznek at allamira, amiert persze mindent megtennek. Meg igy is maradna persze egy szep osszeg, kozben igyekeznek dolgozni, de mivel nappalira mennek, tul sokat nem tudnek. Ott lenne az a csaladtagom, akit szeretek. Barataim mar megkoptak az evek alatt, de talan otthon konnyebben menne a baratkozas is. A szak nem az almom, de elegge hozzam kozelallo, human szak. Tele kihivasokkal. Sokak szerint nem lenne allasom, de szerintem ez meg pont az a human szak, amivel hiszem, hogyha kemeny kitartas is kell hozza, de meg lehet vele karriert epiteni. Es talan ott az esely is ra, hogy magyar parom legyen.
A par kerdes azert is fontos,mert huszoneves vagyok. Nem szeretnek meg csaladot, de valahol belul erzem, hogy magyar parra vagyom. Aztan ki tudja mi lenne, lehet itt talalnam meg a tokeletest,lehet otthon. Nem ertem magam, hogy ez miert most jott ki rajtam, mikor eddig sokkal nehezebb volt a kezdes miatt.
Nagyon rosszul erzem magam, hogy meg mindig nincs szakmam,es emiatt itt kicsit olyan erzesem van, mintha egy megturt szemely lennek. Persze most elmehetnek tanulni,de az onbizalmam is megcsorbult es neha nem hiszem el,hogy menne az egyetem idegen nyelven,pedig felsofokon beszelek mar. Felek attol is, hogy bar itt jo fizetesem lenne, de nem szeretem az idojarast, alapvetoen ezt a nyelvet se, csak ide volt lehetosegem kijonni. Ha pedig elvegzek itt egy egyetemet, azzal mashol nem biztos,hogy konnyu lesz ervenyesulni, hisz mindenhol a sajat egyetemeiket preferaljak legjobban, ez pedig nem egy Harvard, hogy elnyerje mas orszagbeliek tetszeset elsore, ebben az orszagban viszont egy megbecsult egyetem.
Viszont amiatt is rettegek, hogy mi van ha keves leszek ahhoz, hogy otthon, jelenleg meg nulla kapcsolatokkal en egy karriert kiepitsek, elverem a kinkeservesen megkeresett penzem, es ott leszek, ahol eddig. Csak azzal a kivetellel,hogyha en hazamegyek, mar nem szeretnek kulfoldre koltozni, hisz tudom lelkileg az milyen. Foleg nem ilyen hideg eghajlatu orszagba.
Ha mondjuk 40-50 eves lennek akkor egyertelmu lenne, maradnek, hisz mar valoszinuleg kieltem volna a karrierepitesre tett vagyaim. Ferfikent is raernek idozni, de huszoneves nokent tanacstalan vagyok. Nem varok hasonlo fizetest, en mar azzal is megelegednek, ha egyetem alatt lenne egy akarmilyen melom,utana egy minimalberes,amibol aztan fokozatosan feljebb juthatnek, csak nem tudom, hogy ez a feljebbjutas lehetseges e.
Koszonom, hogy vegig olvastam.
Én a helyedben hazaköltöznék, még mielőtt depressziós leszel.
Azért Magyarországot se úgy kell elképzelni, hogy csak annak van munkája, akinek protekciója van. Én szeretek itt élni, munkám is van, igaz van diplomám, de nem egy nagy szám, büfészaknak szokták titulálni. Mégis sikerült elhelyezkednem protekció nélkül. Igaz, nem keresek milliókat, de hiszem, hogy ahogy egyre több tapasztalatom lesz, úgy egyre többet is fogok keresni.
Ugyanígy van ezzel az összes volt főiskolai ismerősöm. Nincs olyan, akinek ne lenne munkája.
Szóval kedves 7-es, a probléma nálad van, ha egyetemi diplomával se találsz munkát. Mondjuk ilyen stílussal nem csoda, ha nem kellesz sehova. Ja, és nem kéne elvenni mások kedvét. Bírom, hogy itthon sokan azt hiszik, hogy külföldön mindenki boldog, soha semmi gondjuk nincsen. Közben külföldön is ugyanúgy panaszkodnak az emberek, elégedetlenek, ott is vannak olyanok, akik keresztbe tesznek a másiknak, ne gondolja senki, hogy csakis Magyarországon fontos a protekció. Na mind1.
Van tippem amúgy, hogy melyik humán szakra gondolsz, és úgy gondolom, hogy Budapesten, kemény és sok munkával igenis jól lehet keresni vele.
Ha nem érzed jól magad kint, tényleg inkább gyere haza, mert csak egyre rosszabb lesz. Nincs rá garancia, hogy itthon is jól fogod magad érezni, de az esély nagyobb rá, hogy barátokra, párra fogsz találni, főleg az egyetemen.
Koszonom szepen az eddigi osszes kommentet, mindenkit felpontoztam. A tovabbi epito jellegu kritikakat is varom. Meg nem dontottem, hogy hogy legyen...
Depresszio: Az mar lehet, hogy bekovetkezett. Foleg a donteskeptelensegemnel latom ezt, egyik nap mar csomagolnek, masiknap ugy vagyok vele, hogy muszaj maradnom, bele kell torodnom, talan majd javul az evek folyaman.
Jelenleg mar ott tartok, hogy ide es es otthon is beadom es ahova felvesznek. Viszont ez eleg sok penzt es idot igenyel es az egyik mindenkepp felesleges lesz, szoval ezen meg morfondirozom. De valahol legbelul tudom, hogy ez nem jo otlet, valamit valasztani kellene, hiszen ha nem, akkor a vegen siras lesz a vege.
Ami talan legjobban visszatart, hogy nem tudom, vajon mennyire valtozna meg pozitivan az eletem, ha felvennenek itt egy egyetemre? (Ez koltoi kerdes, de hatha mas kivulrol letisztultabban latja, mert engem elegge befolyasolnak az erzelmek.
Persze kiprobalhatnam itt vagy otthon is,aztan valthatnek, ha nem tetszik, de most ugy latom, hogy mar annyit vartam, hogy tanulhassak, hogy ahova kerulok, ott mar nem ugralok, mert tudom mennyi energiabefektetest jelentett megkeresni azt a penzt, hogy egyaltalan eljussak odaig, aztan a vizsgadijak stb.
Itt sokszor gondoltam ra, hogy pozitivan valtozna az eletem, ha felvennenek. Nincs tandij, sot ha maradok itt meg tamogatast is kapnek az egyetem alatt, otthon biztos nem, ha nem sikerulne atkerulnom koltsegesrol es ha sikerulne is az is nevetseges osszeg lenne.
Viszont nem tudhatom, hogy azzal, hogy vegre tanulhatnek, es nem kellene guriznem, es talan "jobbra" cserelodne ki a tarsasagom, azzal sikerulne e tenyleg beilleszkednem, talalnom egy part, kevesbe szornyunek latnom az idojarast vagy csak elnyomnam es kesobb ez ugyanugy elotorne, csak akkor mar meg nehezebb lenne lepni. Igazabol azt se tudom, hogy ezt most a jozan eszem vagy a depresszio mondatja velem, de nagyon koszonom megegyszer, hogy elolvassatok a kisregenyem.
Gyere haza akkor nem csak depressziós leszel de suicide hajlamaid is lesznek. Az önbecsülésre nagyon építő jellegű lesz ha azt veszed észre ide kellesz, oda se kellesz.
Kérdésként meg tedd fel magadnak hogy honvágyért hány kiló kenyeret vagy húst tudsz venni a boltban. Ha kapsz érte legalább egy kilót akkor gyere haza.
Ennek az országnak a gazdasága totál fenntarthatatlan. Mit gondolsz a közmunkások mennyivel gyarapítják a közös vagyont? Ezek a tetvek elloptak itt már mindent, kihúzzák 18.-ig és aztán összeomlik az ország. Próbálj gazdasági híreket olvasni az országról, de nemzetközi újságokban.
Figyelj, ha ott is látsz esélyt arra, hogy el tudod végezni az egyetemet (nyelvi akadályok stb..), akkor végezd el ott. Főleg ha mint írtad, még tandíj sincs. Ott is meg tudsz ismerkedni hasonló érdeklődésű emberekkel, még barátokat is találhatsz.
Aztán ha nagyon nem bírod, utána is haza tudsz jönni. Hidd el, külföldön végzett egyetemmel, nyelvtudással találsz itthon is munkát.
Ha nem fog menni, az valoszinuleg inkabb a matekos resz miatt lesz,mint a nyelv miatt, bar ezt nem tudhatom.
A kepzessel csak annyi a baj, hogy ez a kepzes bar letezik otthon, teljesen mas felosztasban. Es megvan ra az esely, hogy nem tudom elfogadtatni, foleg, hogy itt eleg 3 evig tanulni, otthon 5 eves. Itt mar csak a legjobbak tanulhatnak tovabb plusz 2 evet. Tehat ha nem lennek koztuk, akkor ez a diploma kb csak itt erne valamit. Esetleg hasonlo rendszeru orszagokban.
Amit pedig otthon neztem ki, az pedig orszagspecifikus, tehat itt nem tudnam hasznalni, human mivolta miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!