Mit tehetnék az ellen, hogy a főnököm ne legyen ilyen velem?

Vagy hogy magyarázhatnám el neki úgy értelmesen a véleményem, hogy ne rúgjon ki?

A sztori a következő.. ahol dolgozom elvileg csak hétfőtől péntekig van munkaidő/munkanap. Reggel fél 9-től este hatig. Ez évben még egy szabad normális hétvégém sem volt, mert folyamatosan behív minden szombaton. Előfordult az is, hogy hivatalos ügyek miatt munkaidő vége előtt másfél órával el kellett mennem, persze szombaton ledolgoztatta velem, de nem másfél órát, hanem egész nap ott roskadtam meg. Gyakran azért is felhúzza magát, ha vasárnap nem megyek be, persze nincs kifizetve a hétvége. Irodai munkás vagyok, de gyakran jön azzal, hogy kitakaríthatnám az irodát stb. Ma pl. reggel megkérdezte tőlem, hogy mit csináltam vasárnap? Mondtam, hogy főztem és takarítottam a lakásom, mire lebaszott, hogy otthon bezzeg bírok takarítani, a munkában meg nem munkaidő után... a barátommal sem tudok egy értelmes hétvégét tölteni, mert biztosan keresztülhúzza minden tervem a főnököm. Hogy mondhatnám meg neki, hogy nekem is van magánéletem, nekem is vannak más dolgaim és hogy nem fogok bejárni szombatonként pl, mert nekem is van más ezer dolgom, amit elintézhetnék, de így nem tudok és szabadidőm is nulla. Nem vagyok kipihent sem, mert késő éjjel kerülök ágyba és mindig azzal cseszeget, hogy milyen lassan dolgozom, meg pocsékul néha... bár szívesen megmondanám, hogy talán azért, mert lassan hét napból nyolcat dolgozom egy héten. Hogy mondjam meg neki, hogy ne legyen belőle balhé, hogy hétvégéken nem fogok dolgozni?