Kezdő sportkommunikátor, hogy találjon állást?

Mondok pár dolgot arról, hogy mi a helyzet a sportkommunikátori és egyéb, ehhez hasonló diplomákkal, végzettségekkel, amikkel a szakmán belül nehéz elhelyezkedni.

Légy a legjobb. Légy benne a legjobb 10%-ban. Pont a húgom volt az, aki 17-18 éves korában felvetette, hogy ő majd akkor megy kommunikáció és média szakra és újságíró lesz belőle. Neki is ugyanezeket mondtam. Hogy akarna ebben a nehéz szakmában elhelyezkedni, amikor korábban soha nem készült rá semennyire és nem adott hozzá semmilyen plusz értéket korábban? Volt egy évfolyamtársam, akinek a példáját a húgomnak is felhoztam és most neked is. Na ő tényleg újságíró akart lenni és az is lett: Már 12 éves korától ő szerkesztette az általános iskolai, majd később a középiskolai suliújságot. Gimiben, tanítás után bejárt a helyi napilap szerkesztőségébe sokat és kapott egy ilyen félig-meddig munkát ott 17 évesen, ami csak annyi volt, hogy hoznia kellett kávét, meg fénymásolnia, meg ilyenek, amiért nem kapott fizetést, meg semmit, de "cserébe" (ugye inkább kedvességből) ott lehetett a valódi újságírókkal és egyfajta mentora, "mestere" is lett ott neki. Mikor egyetemre ment, akkor a levelező tagozatot választotta (média és komm. szak ugye), vagyis csak kéthetente két-három napra kellett az egyetemre utaznia. A köztes időben pedig már egy helyi kulturális magazinnál dolgozott (itt már félig-meddig komolyabban, cikkek is jelentek meg a neve alatt). Nem szaporítva tovább a szót, finoman szólva is talált állást újságíróként.

Azért mondtam az újságírót, mert az, a sportkommunikátor, a pszichológus, az altajisztikus, politológus, szociológus, stb. ezek mind olyan szakmák (jelenleg, de szerintem mindig azok voltak), amikkel csak úgy lehet elhelyezkedni és karriert csinálni, ha az ember belead valami kis pluszt. Mert tévedés, hogy ezekkel nem lesz senkinek állása. De lesz, a legjobb 10, 20, 25%-uknak, mint amilyen az újságíró jelölt lány volt, akiről írtam pár sorral ezelőtt.