Álláskeresés a régi módon?
Immáron lassan 2 éve pályakezdő munkanélküli vagyok. Most 2 hetet vártam egy állásra, hogy ismét elutasítsanak (egy nagymenő cégnél, ráadásul olyan témakörben, amiben 110% ig otthon éreztem magam és örömmel csináltam volna + nekem való lett volna). Szakmám van de az egy hulladék, tapasztalatom pedig nincs, de kompetens vagyok és minden ami pozitív, interjúkon meg is mondják, hogy jó vagyok. Mégis mindenhonnan elutasítanak/jönnek akiknek több tapasztalata van. Persze ilyenkor a szüleim engem okolnak, vitatkoznak velem, hogy biztos én rontottam el valamit, vagy hogy béna vagyok stb. Már kegyetlenül frusztrál a dolog és a negatív gondoltaok már gyülekeznek. Unom, hogy a buta ismerőseimet benyomják a szülei a jó munkákra, én meg aki tudná, értékelné a normális, becsületes munkát itt szenvedek. Neten próbálkoztam de csak a kamuk keresnek meg, amire meg én jelentkezem 80%-ban vissza sem reagálnak, 10% visszaír, hogy nem, 10% pedig interjú.
Úgy tudom régebben az emberek maguk mentek el keresni, önéletrajzzal kezükben. Hülye kérdés, de ki tudnátok fejteni, hogy pontosan HOGYAN KERESSÜNK ÁLLÁST?
válasza:Sokszor ez nem rajtad múlik. Ahogy hallom, a meghirdetett állások nagy részénél már el van döntve ki kerül be rá! Mindig mindenhol van egy ember akinek az egyik ismerőse állást keres... és innen indul a többi ember "szerencsétlensége"...
Tapasztalat!!!!
Sajnos ezt tudom, de a szüleim nem hiszik el....
Azt sem, hogy sok állásnál előre pénzt kérnek, vagy hogy tényleg elutasítottak.
válasza:Szia! Sajnos én igy ebben a cipőben járok, lassan már 4 hónapja.
Kész röhej ez komolyan mondom, hogy akinek nincsenek híres neves ismerősei, az maradjon munka nélkül, haljon éhen meg ilyenek..
Nekem is annyira elegem van már ebből az egész munkakeresésből.Most van egy személy aki állítólag tudna nekem segíteni munkát találni, de amit elősször intézett beváltam, tetszettem, szimpatikus voltam, de mint alább le fogom irni nem térítették a buszbérletet ami az én esetemben nagyon sz*r..
20 éves dekoratív, csinos, széparcú lány vagyok, eladói
szakmával, érettségivel, gépírási tapasztalattal.
Egyszerűen nem hiszem el hogy már lassan ez a 4. hónapom hogy itthon vagyok, akármit teszek sehol nem találok munkát.
Az interneten naponta 3szor nézem átt az összes álláskereső oldalt, rendszeresen bejárok a városba munkát keresni, regisztrálva vagyok a munkanélkülibe, pénzt nem kapok mert nincs meg a szükséges munkaviszonyom hozzá, nem megyek így semmire sem.
Egyszer-egyszer elhívnak állásinterjúra mindenhol beválok, szipmatikus vagyok de eddig már nem egyszer fordult elő az hogy a bérlet térítés hiányában nem tudtam elválalni a munkát.
Már annyira tanácstalan vagyok, hogy meddig kell még itthon ücsörögnöm munka nélkül, miközben mindent megteszek annak érdekében hogy legyen munkám, de egyszerűen nem találok semmit.
Az álláskereső oldalak tele vannak olyan munkákkal ahova képzettség kell, meg tapasztalat, de honnan legyen, ha nem vesznek fel sehova?
Szerintem még több száz- ezer ember van ezzel ugyanígy hogy hiába a sok erőfeszítés de nem jön össze semmi :(
Ez elszomorító egy dolog sajnos, ilyen világot élünk hogy már az ember dolgozni sem tud, hiába akar, és nem tudja megteremteni magának azt a keveset sem amit szeretne.
Ugyhogy várok én is jó ötleteket,ez a munka keresés egy pszihésen megterhelő sz*r dolog.
Utolsó!
Sajnos kellett. Anyukámnak a 90-es években kismillió állása volt, és 2 gyereket nevelt egyedül. De sajnos ő sem tud építő kritikát adni, pedig tudja, hogy mik mennek manapság.:S
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!