Mi történik, ha megtagadom a rendes felmondás aláírását amikor megkísérlik átadni?

A felmondás jogszerű, de mivel (papiron) a munkavállaló betegállományban van, így a dátuma kitolódik a betegállomány végéig. Tehát a felmondási idő is a betegállomány utolsó napjával kezdődik.

A betegállományból visszatérve már nincs védett időszak, azonnal életbe lép a felmondás.

(Kitoltad a felmondásod 1-2 héttel. Viszont a munkáltató ellenőrizheti, hogy valóban beteg vagy-e, vannak a TB-nek erre emberei akiket ma már kiküldenek ellenőrzésre. Ha lebuksz, akkor joguk van rendkívüli felmondással felmondani.)

Csak azt nem értem, hogy ez mire jó???... 8-o

Ha valakinek fel akar mondani a Munkáltató, úgyis megteszi, most mitől jobb az neked, hogy balhéval köríted ezt az egészet?!

Na már most kedveseim, én azért vitatkoznék egy kicsit.

Több dolgot is nem teljesen pontosan írtatok le.

Nem vagyok meggyőzve, hogy a bíróságon is megállja a helyét, hogy a felmondás így jogszerű. Igen sok jogeset van, amelyek konkrét ügyek, nagyon hasonlóak, és a munkáltató vesztett.

A laikus betegellenőrzés már megszűnt az OEP részéről.

A munkáltató kérheti a munkavállaló felülvizsgálatát az OEP illetékes szakágazati egységénél.

A felülvizsgáló főorvos be fogja rendelni felülvizsgálatra, ahol főleg az orvosi dokumentáció alapján dönti el, hogy jogos volt-e a keresőképtelenség megállapítása?

Természetesen a munkáltató a díjat ezért kötles kifizetni.

A munkáltató megteheti, hogy beteglátogatót küld ki, de ennek is van hátulütője, főleg ezek után.

Ma nem gyakorlat az, hogy a beteget a munkáltató így ellenőrzi.

Ha most valaki kimegy ellenőrizni a cégtől, akkor a bíróság kérdése az lesz, hogy miért ment ki? Mi utalt arra, hogy a beteg visszaél a helyzettel?

A konfliktus után inkább úgy néz ki (az a látszat), hogy a munkáltató az, aki rászállt a munkavállalóra. Ezt meg nem szeretik a munkaügyi bírák.

Orvosi, orvosegészségügyi indoka nem lehet, hiszen egy laikus úgysem tud elbírálni egy orvosszakmai kérdést, márpedig a keresőképtelenség eldöntése orvosszakértői tevékenységnek minősül, ellene jogorvoslattal lehet élni.

Ugye azért ezek után látható, hogy nem is olyan egyszerű a helyzet.

Ezeket az ügyeket csak hideg fejjel lehet megoldani (indulatból sosem), kompromisszumot keresve, továbbá mindkét félnek, de főleg a munkáltatónak tudomásul kell vennie, hogy "vannak olyan békák, melyeket le kell nyelni".

Ráadásul a leírás még hiányos is!

Nem tudjuk, hogy mi volt az indokolás? Nem tudjuk, hogy mi is hangzott el a megbeszélésen? Nem tudjuk, hogy mi a valódi ok? Stb., stb. ...

Én is kiegészítem egy kicsit.

Az első válaszoló eme mondata sem állja meg a helyét minden esetben:

"A betegállományból visszatérve már nincs védett időszak, azonnal életbe lép a felmondás."

Ugyanis a munka törvénykönyve értelmében ha a táppénzes időszak meghaladja a 15 napot, akkor 15, ha meghaladja a 30 napot, akkor a munkábaállást követő 30 napig védettséget élvez a munkavállaló a munkáltatói rendes felmondás ellen.

Az eddig leírtak igazak részben.

Még mindig ott tartok, hogy a bíróságok gyakorlata eltérő.

Mi is a gond az ilyen felmondással?

Leginkább az, hogy nem elfogadható az olyan meghatározás, hogy a védett idő lejárta után indul a felmondás.

Az időpontokat pontosan, dátum szerint meg kell határozni.

A probléma pedig az, hogy egyes bíróságok úgy értelmezik a jogszabályt, hogy a védett időtartam alatt a felmondást még közölni sem lehet, más bíróságok szerint lehet közölni, de maga a felmondás csak a védett időszak lejártát követően indul be.

(Ezt nevezik "szobajog"-nak.) A jogszabály alkalmazása attól függ, hogy melyik "szobába", bíróságra mész be.