Mi a különbség a mérnök informatikus és a programozó informatikus között? Melyikkel lehet jobban elhelyezkedni?

a mérnök informatikus nem igazán tud programozni, inkább csak megmutatják neki, hogy van ilyen. általánosan megismer mindent az infoval kapcsolatban.

A programozó informatikus rengeteget tanul programozási nyelveket, programozási elméleteteket, és jó esetben tud programot írni.

az utóbbi mindenféleképpen esélyesebb, de ha nincs angol társalgási szintű ismereted, akkor same, szóval ugyanolyan esélyes a dolog.

hát az előző kérdés nagy marhaság volt!

a mérnök informatikusnak tisztában kell lennie a matekkal de nagyon!+nyelvek!és a piacon iszonyatosan telitett ez a hely szoval ha még kiis tanulod nem biztos hogy akár 1 forintot is megkeresel vele!

én programozo vagyok az a nehezebb de abbol több hely is van a mai piacon!viszont télleg iszonyatosan nehéz dolga van egy programozonak hiszen kivülről kell megtanulnia akár több ezer karaktert is!!!a javaval még könnyebb a dolga az embereknek de aki nem javat tanul...hát sok szerencsére lesz szüksége!node viszont akár otthonrol is dolgozhatsz!:)

"nehéz dolga van egy programozonak hiszen kivülről kell megtanulnia akár több ezer karaktert is!!!"

az ilyen ember nem programozó. ez olyan mint az írás, egyszer megtanulód, aztán minden tudsz... itt is lehet csúnyán, szépen írni...

""nehéz dolga van egy programozonak hiszen kivülről kell megtanulnia akár több ezer karaktert is!!!"

az ilyen ember nem programozó. ez olyan mint az írás, egyszer megtanulód, aztán minden tudsz... itt is lehet csúnyán, szépen írni..."

te ezt most komolyan gondolod?!!!!!!!tudod te miről beszélsz?milyen csúnyán írás?

mutatok neked egy részletet azt próbáld már meg csúnyán írni!(nem saját kezűleg hanem gépelve!)

jah és ez csak a legegyszerűbb icipici részlet:

uses crt;

procedure keret(x1,y1,x2,y2,vontip: byte);

const kar: array[1..2,1..6] of char = (('Ä','ł','Ú','ż','Ŕ','Ů'),

('Í','ş','É','»','Č','Ľ'));

var i: byte;

begin

if (x1 in [1..80]) and (y1 in [1..80]) and

(x2 in [1..80]) and (y2 in [1..80]) and

(x2>x1) and (y2>y1) and (vontip in [1..2]) then

begin

gotoxy(x1,y1); write(kar[vontip,3]);

gotoxy(x2,y1); write(kar[vontip,4]);

gotoxy(x1,y2); write(kar[vontip,5]);

gotoxy(x2,y2); write(kar[vontip,6]);

for i:=x1+1 to x2-1 do

begin

gotoxy(i,y1); write(kar[vontip,1]);

gotoxy(i,y2); write(kar[vontip,1]);

end;

for i:=y1+1 to y2-1 do

begin

gotoxy(x1,i); write(kar[vontip,2]);

gotoxy(x2,i); write(kar[vontip,2]);

end;

end else

writeln('Hibas parameterek!');

end;

begin

keret(1,1,80,24,2);

end.

na ezt bogozd ki!

Hát, mérnök informatikus tanulóként azt modnhatom, h nem csak megmutogatják nekünk a programozást, hanem kő keményen tanulunk mi is programozni... a különbség nagyjából az, h mig a programozó matematikus elméleti programozást tanul akkor mi kb. mást, értem ez alatt, h mi hardware közeli kódokat is írunk nyomtatott áramkörökre, pl assembly, Verilog, architektúrákat tanulunk, fizikát, elektronikát tanulgatunk, laboron van mérés labor, amikor vezetékekkel kell szórakozni, méregetni az ellenállást, szakadást multimeterrel, jelgenerátorral stb... Digitális technikán áramkört kell tervezni stb...

De ha csak a programozást nézem akkor pl én fél évet tanultam c-t fél évet c++, most jön majd fél év java, majd c#...szóval kcsit több nyelvet ismerünk, igaz nem olyan szinten mint a programozó informatikusok...bár nekem van haverom olyan szakon és nem volt nehéz megoldani a feladatsorokat amiket mutatott.

Tömören full más az iránya alapból...

"uses crt;

procedure keret(x1,y1,x2,y2,vontip: byte);

const kar: array[1..2,1..6] of char = (('Ä','ł','Ú','ż','Ŕ','Ů'),

('Í','ş','É','»','Č','Ľ'));

var i: byte;

begin

if (x1 in [1..80]) and (y1 in [1..80]) and

(x2 in [1..80]) and (y2 in [1..80]) and

(x2>x1) and (y2>y1) and (vontip in [1..2]) then

begin

gotoxy(x1,y1); write(kar[vontip,3]);

gotoxy(x2,y1); write(kar[vontip,4]);

gotoxy(x1,y2); write(kar[vontip,5]);

gotoxy(x2,y2); write(kar[vontip,6]);

for i:=x1+1 to x2-1 do

begin

gotoxy(i,y1); write(kar[vontip,1]);

gotoxy(i,y2); write(kar[vontip,1]);

end;

for i:=y1+1 to y2-1 do

begin

gotoxy(x1,i); write(kar[vontip,2]);

gotoxy(x2,i); write(kar[vontip,2]);

end;

end else

writeln('Hibas parameterek!');

end;

begin

keret(1,1,80,24,2);

end.

na ezt bogozd ki!

"

Én ugyan nem vagyok egy überzseni, de azt már most is megmondom, hogy nem kell ezernyi karaktert bemagolni. Alapalgoritmusokat viszont nem árt tudni. A többi logika...

gotoxy(x1;y1) = menj az xy-ra x1y1 helyre ("koordinátára")

write(kar[vontip,3])= írj karaktert, 3-ast. (vontip-et nem ismerem!)

if, and, stb. pedig logikai művelet.

Delphi-n tanultam programozni (középsulis vok, végzős, tavaly érettségiztem infóemeltből)

Véleményem szerint a programozás ALAPJAIT nehéz megtanulni... Utána már csak logika és gondolkodás.

Ezt a kérdést csak azért láttam, mert ugyebár most fogok továbbtanulni, és infós pálya nem ártana... Aki tud egy biztosanjó egyetemet/fősulit, ahol jól/rendesen megtanítják az infót (mérnök-, programterv. inform.-t főleg), az legyen szíves egy emailt küldeni nekem!

Előre is nagyon köszönöm!

Minden jót!

Én most végeztem a középiskolában. 6.-ban kezdtem programozni önszorgalomból. Ezidáig foglalkoztam Pascallal, Delphivel, C#-pal. Középiskolában meg a pofámba tolták az Assembly-t meg a dinamikus progot. Ezek után is azt mondom, hogy egy-két kellemetlenségtől eltekintve nem nehéz megtanulni programozni.

Vágd a matekot és a prog. logikát, ennyi a nagy titok. Meg ne legyél full kocka.