Mi lenne a jó válasz interjún arra a kérdésre, hogy mért lenne nagy hiba, ha engem vennének fel?

"Ha engem vennének fel az azért lenne nagy hiba, mert a munkám által annyira megnövekedne a vállalat bevétele, hogy arra felfigyelve az adóhatóság biztosan eljárás alá vonná Önöket."

"Ha engem vennének fel az azért lenne nagy hiba mert nem."

"Ha engem vennének fel az azért lenne nagy hiba mert kiderülne hogy önök közt mennyi tehetségtelen ember dolgozik."

"Ha engem vennének fel az azért lenne nagy hiba, mert olyan sok munkát végeznék el egymagam, hogy másnak már nem jutna. Ez leépítéseket indokolna."

Najó, talán mégsem ezeket kellene mondanod :)

Mert fél év múlva kitúrnám a főnökömet, azaz Önt.

Hogy lehet már ilyen marhaságot kérdezni?! Tőled komolyan megkérdezték ezt? Viszi a pálmát, de tényleg. Nekem eddig az volt a kedvencem, hogy sorolja fel 3 rossz tulajdonságát. Amit ugye tanítanak, szóval én már tudtam, hogy túl precíz vagyok, túl maximalista vagyok, és türelmetlen azzal, aki nem ebben a stílusban dolgozik. Stb. Erre csak mosolygott az illető, és azt mondta, hogy jó-jó, de ezek nem rossz tulajdonságok, mondjak valóban rossz tulajdonságot. Na, bumm, menj a francba akkor:

1. Utálom az idióta főnököket.

2. Utálom az idióta kérdéseket.

3. Utálom azokat, akik idióta kérdéseket tesznek fel.

Bocs az offért, de ezek engem tényleg kihoznak a sodromból. Ezzel el tudja dönteni, hogy jól fogsz-e dolgozni? Nem szakmai interjút illene csinálni?!

Ezért (is) tartunk most ott,ahol tartunk,csodálkoznak hogy nincsenek normális szakemberek,mikor az idióta HRes pics.k azt kérdezgetik milyen állat lennél,meg mik a rossz tulajdonságaid,aztán a kutyát sem érdekli,hogy a szakterületedhez mennyire értesz.

Ráadásul annyira szánalmas kérdéseket tesznek fel,hogy nem tudom elképzelni A, komolyan ennyire ostobák,hogy bekajálják hogyha én elmondom a betanult szövegemet miszerint hangya lennék mert az szorgos állat,nagy teherbirásu stb tehát alkalmas vagyok rabszolgának

B, úgy is tudják,hogy mindneki tudja mit kell mondani ezekre a kérdésekre,de azért felteszik mert máshoz nem értenek,nem tudnak más alapján válogatni

Azért lenne nagy hiba,ha engem felvenne mert mégegyszer összefutnék magácskával és szana szét ütném a buta fejét. Milyen kérdések ezek?

Hát, ja régebben nem így volt, akkor tényleg az ember az önéletrajza alapján egy rövidke szakmai beszélgetéssel bejutott a munkára. Bár akkor még nem volt ennyire túlkínálat az irodai állásokra.

De tény és való, hogy ennek semmi értelme, csak az, hogy a HR-eseknek legyen képzése, munkája, mert ez is egy tök jó üzlet valakinek.

Én emlékszem az ex-munkahelyemen nagyon "komoly" kiválasztás volt, felvettek egy csajt, 1 hónap után felállt és elment, hogy neki ez a munka nem tetszik. Csak álltunk és néztünk, hogy ilyen van?! Ha már annyira a motivációt kell feszegetni, akkor inkább arra kéne rákérdezni, hogy egyedül lakik-e, van-e eltartottja, stb. Mert pl. ha valakit eltartanak a szülei, az simán megteheti ezt, de egy kétgyerekes egyedülálló anya, az nem. Engem most mégsem vesznek fel sehova, mert a gyerek hátrány... Pedig én biztos nem állnék fel azért, mert uncsi a meló.

Előző: már bocs, de amit írtál az arra jó, hogy kiválasszák kit lehet azzal zsarolni, hogy kirúgunk, ha nem úgy táncolsz, ahogy mi fütyülünk. Nem is értem te miért akarsz ilyen helyzetbe önként belemenni!! Ok valahol értem, mert nincs munkád, de ne kívánd se magadnak, se másnak, hogy csak azért dolgozzon egy olyan helyen amit utál, mert nincs olyan anyagi helyzetben hogy váltson.

Az ha valaki 1 hónap után feláll és elmegy nem csak a munkavállaló hibája lehet, hanem a munkáltatóé is. Nekem is volt már olyan munkahelyem, ahol a belépéskor nem igazán úgy írták le a céget, és a feladataimat mint ami aztán a valóság volt és én is legszívesebben felálltam volna már 2 hét után, nem hogy 1 hónap. És meg is tehettem volna, mert lett volna aki eltart addig is amíg találok másik munkát. Nem léptem ki, mert előtte is sokáig voltam munkanélküli, végül 3 évet voltam ott, mire felálltam és azt mondtam elég volt, de addigra 6 évet öregedtem legalább. Megfogadtam, hogy soha többet nem megyek bele olyan helyzetekbe tartósan, ahol nem érzem jól magam, mert csak magamnak ártok.

Nos, itt nem arról van szó, hogy bántotta volna valaki, vagy ilyesmi. Itt két nyelvet kérnek, számviteli csoport. Elég komoly nyelvi felvétel van, és bizony sokan csalódnak, mert a nyelvet mégsem kell olyan nagyon használni. És inkább könyvelés a munka. Ezen sokan meglepődnek, nem is értem miért, hiszen a pozíció neve is könyvelő!!! Multis cégnél.

És igen, én is voltam már olyan helyzetben, hogy utáltam egy helyen dolgozni, de én nem vagyok olyan szerencsés helyzetben, mint te, engem nem tart el senki. Ezért munka mellett kerestem állást, nem mondtam fel azonnal. És bizony fél évig tartott, mire találtam másikat, szóval azért ennyi idő alatt pl. egy egyedülálló anya családja nagy bajba tud kerülni munka nélkül. Ez nem rabszolgatartás, csupán tény. És a munkaadó felé sem lojális éppen, ha felállok, és hazamegyek, és holnaptól nincs aki csinálja a munkát, és megint hónapokig tart majd a kiválasztás.

Addig mi dolgozhattunk az elkényeztetett királykisasszony helyett is, aki azt képzelte, hogy a tárgyi eszköz könyvelő az tolmács.

Ezt nem is vitattam, én se sokra tartom a HR-eseket, szerintem nem sokat ér a munkájuk. Ráadásul feleslegesek is, mert egy kis cégnél a cégvezető (ha értelmes) simán maga is ki tudja választani a megfelelő jelöltet, egy nagyobb cégnél meg az adott osztály vezetője. Végül is ők tudják miről szól a munkájuk és tudnak feltenni olyan kérdéseket amiből kiderül, hogy az illető mennyire alkalmas. Mivel a HR-esnek sokszor fogalma sincs a szakmai dolgokról, kénytelenek pszichológiai keresztkérdésekkel jönni, amiből biztos le tudnak szűrni pár dolgot az illetőről, csak éppen azt nem hogy mennyi a szakmai tudása, ami a legfontosabb lenne.

Az elkényeztetett királykisasszonyokról: én nem ismerem és nem tudom, hogy a te kolléganőd milyen volt, hogy vették fel és miért mondott fel. Én a személyes tapasztalatomból indultam ki, az előző munkahelyemen teljesen mást mondtak, hogy milyen feladataim lesznek, mint amit aztán kellett csinálni, ráadásul a kolléga, akivel együtt kellett dolgozni egy érettségivel sem rendelkező, de folyton okoskodó, beszólogató bunkó paraszt volt. Gondolhatod, hogy ilyen körülmények között az ember nem szívesen dolgozik. És nem is használtam ki a "szerencsém", hogy valaki eltartson, mert 3 évig maradtam annál a cégnél. Azért ütött szíven amit írtál, mert szerintem nem egyedi az az eset, amikor valaki nem olyan helyre kerül dolgozni, mint amire számított, nem érzi jól magát stb. És nagyon megalázó, ha azért nem tudsz elmenni onnan, mert gyereked/családod van és nem teheted meg. Az meg különösen vérlázító számomra, ha egy munkáltató ezt még ki is használja és direkt olyanokat alkalmaz, akiket sakkban lehet tartani. Hidd el jócskán van ilyen! Te mint anyuka nehezen fogsz munkát találni, mert ha beteg a gyerek, neked kell otthon maradni vele, nem tudsz túlórázni stb. De a férjed pl. vonzó lehet egy ilyen munkáltatónak, mert a család miatt bármit bevállal és ezért ki lehet használni. A magas munkanélküliség miatt most egyébként mindenhol ez folyik, sok mindent le lehet nyomni a munkavállalók torkán, mert mindenki félti a munkahelyét.