Milyen jogaim vannak a főnökkel szemben, ha ő kitalálta csütörtökön, hogy szombaton kötelező munkanap van?

Szia!

A Munka törvénykönyve az irányadó:

"A rendkívüli munkavégzés

126. § (1) Rendkívüli munkavégzésnek minősül

a) a munkaidő-beosztástól eltérő,

b) a munkaidőkereten felüli, illetve

c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá

d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam.

(2) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.

127. § (1) A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag

a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy

b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.

(2) A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.

(3) Kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló kérése esetén a rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni.

(4) A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.

(5) A rendkívüli munkavégzés (4) bekezdés szerinti mértékébe az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani, ha az ügyelet alatt a munkavégzés időtartama nem mérhető.

(6) Rendkívüli munkára nem vehető igénybe

a) a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,

b) a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint

c) a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor.

Ettől érvényesen eltérni nem lehet.

(7) A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló - gyermeke egyéves korától négyéves koráig - csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára.

127/A. § (1) A munkáltató és a munkavállaló legfeljebb egy éves határozott időre írásban megállapodhat a munkáltató által meghatározható éves kétszáz órán felül legfeljebb száz, összesen legfeljebb háromszáz óra időtartamú rendkívüli munkavégzés elrendelésének lehetőségéről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás olyan munkavállalóval köthető meg,

a) akinek a munkakörével azonos munkakörben munkáltatója az állami foglalkoztatási szervnél külön jogszabály szerint munkaerőigényét bejelentette, és állásközvetítést kért, amely nem járt eredménnyel és

b) aki magas szintű vagy kivételes ismereteket, illetve ilyen gyakorlatot igénylő munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a munkáltató működéséhez feltétlenül szükséges.

(3) A megállapodás feltétele, hogy megkötése előtt legalább harminc nappal a munkáltató a (2) bekezdés a) pontja szerinti igényét bejelentette.

(4) A megállapodás

a) a legfeljebb tíz munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén egy munkavállalóval,

b) a tíz főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a munkavállalók tíz százalékának megfelelő létszámú munkavállalóval köthető meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti munkavállalói létszámot a megállapodás megkötésének időpontjában kell figyelembe venni.

128. § (1) Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés - a 127. § (6) bekezdése kivételével -, ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített feltételek részletes szabályait a közoktatásra és az egészségügyi tevékenységre vonatkozó jogszabály az ágazat tekintetében meghatározhatja."

Ahogy én a mostani viszonyokat ismerem,semmit.Ha sokat reklamálsz,elküld valamilyen ürüggyel.Te meg hivatkozhatsz a Munka Törvénykönyvére a Bíróságon,és két év múlva hoznak ítéletet.

Ma a főnökök többnyire azt tesznek,amit akarnak.

Valószinűleg nem szivatásból és saját kénye-kedve miatt akar szombaton dolgoztatni, hanem pl megrendelése van, ami sürgős és neki fontos, hogy meglegyen.

A munkáltató szempontjából a legjobb, hogy bemész, megcsinálod a feladatodat, a megrendelés teljesül, a főnök boldog. Nyilván ezért te fogsz kapni valami plusz pénzt.

Megteheted, hogy nem mész be. Ekkor egyrészt nem fognak örülni a többiek, akiknek így a te munkádat is meg kell csinálkiuk, ráadásul szombaton. Nem fog örülni a főnököd sem, mivel nehezebben teljesül a megrendelése, neadjisten egyáltalán nem teljesül. Jó eséllyel szerzel egy rossz pontot a szemében és előrébb kerülsz a leépítésre szántak listáján. Esetleg a munka beosztásánál te kapod a szivatósabb, nehezebb munkákat. Az esetleges prémiumnál ne csodálkozz, ha jóval kevesebbet kapsz mint más (vagy semmit...), mivel nem vagy elég lojális a munkáltatóddal.

Persze a túlóra, pluszmunka bejelentésekor lehet, hogy bunkó volt a munkáltató. Viszont az, hogy 2 nappal előtte szól, lehet, hogy tényleg sürgős és fontos megrendelése esett be ma (jól fizető vevő, jó ismerős vevő, kiemelt partner, stb). Sajnos ma olyan a piac, hogy gyakorlatilag nem lehet megrendelést lemondani, mert az közel egyenlő a cég öngyilkosságával.