Szerintetek mennyi útiköltség térítést kérhetek?

Tájékoztató a munkába járás költségtérítéséről

A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 25. § (2) bekezdése szerint – megfelelő elszámolás mellett –nem minősül bevételnek a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkavállalónak adott azon összeg, amely nem haladja meg

a) az utazási bérlet, az utazási jegy árát, vagy

b) munkába járás költségtérítése címén, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 9 forintot (napi munkába járás vagy hétvégi hazautazás esetén).

2010. május 1-jén hatályba lépett a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, így ettől az időponttól az szja-törvény ismertetett előírása erre a jogszabályra hivatkozik. Az új jogszabály – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – azokat a feltételeket rögzíti, amelyek fennállása esetén a munkáltató a Munka Törvénykönyvének előírásaiból eredő kötelezettsége alapján köteles a meghatározott formában és mértékben megtéríteni a munkába járással kapcsolatban felmerült kiadásokat, az szja-törvény hivatkozott rendelkezése pedig az ezen a jogcímen kifizetett térítés adókötelezettségéről rendelkezik. Ez a rendelkezés a Korm. rendeletben kötelezően előírt mértéknél nagyobb mértékű, illetve attól eltérő formában megvalósuló térítés jövedelemnek nem minősülő kifizetését is lehetővé teszi.

A Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint munkába járásnak minősül:

„aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá

ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni”.

A helyközi, távolsági utazás, azaz a munkába járás megvalósítható akár közösségi közlekedéssel, akár saját gépjárművel (illetve bármilyen más módon). Ezért az szja‑törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2010. május 1‑jétől is lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 forint bevételnek nem minősülő (adómentes) költségtérítésben részesüljön akkor is, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne, de azt a magánszemély nem veszi igénybe.

A Korm. rendelet 4. §-a azokat az eseteket sorolja fel, amikor a munkáltató köteles a munkába járás költségtérítéseként a kilométerenkénti 9 forint fizetésére. (Ilyen eset például az, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés.) A rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járásnak minősülő – esetekben is alkalmazza az szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit. (A rendelkezés alkalmazása azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a munkáltató teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettségét, illetve a munkavállaló közlekedési szokásait, azaz például annak ellenére, hogy a munkavállaló leadja a bérletét, csak a 9 forint/km-es térítést biztosít számára.)

Mivel a munkába járás fogalma kibővült az átutazás céljából igénybe vett helyi közösségi közlekedéssel történő utazással is, így az ilyen utazásra jogosító jegy, bérlet (például BKV bérlet) is minősülhet adóalapba nem tartozó bevételnek (és nem a kedvezményes, 25 százalékos mértékkel adózó természetbeni juttatásnak) feltéve, hogy a helyi bérletet a magánszemély az adott településen keresztül történő átutazás keretében munkába járásra (is) használja. (Ilyen eset például az, ha a magánszemély Budaörsről Gödöllőre jár dolgozni, és a munkába járáshoz budapesti helyi bérletet is igénybe vesz.)

A kedvezménnyel megvásárolt jegyek kezelése

A Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató nemcsak a teljes áron megvásárolt menetjegy vagy bérlet árának 86 százalékát köteles megtéríteni, hanem az elszámolás alapjául elfogadhatja a közlekedési szolgáltató által üzletpolitikai célból biztosított kedvezmény vagy a fogyasztói árkiegészítés érvényesítése miatt kedvezményes áron megvásárolható menetjegyeket, bérleteket is. Így például, ha a munkavállaló életkora miatt jogosult valamilyen – fogyasztói árkiegészítéssel érintett – utazási kedvezményre (pl. tanuló/nyugdíjas bérletre), a bérlet, jegy leadása ellenében a munkáltató köteles megtéríteni az ár 86 százalékát.

Az említett kötelezettség azonban nem korlátlan, nem terjed ki a kedvezmény igénybevételére jogosító kártya árának megtérítésére, csak a kártya birtokában megvásárolt jegy (bérlet) árára.

Az ilyen üzletpolitikai kedvezményre jogosító kártyák árának megtérítésére nem alkalmazható az szja-törvény 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sem. Ez a szabály ugyanis kifejezetten a munkába járással összefüggésben felmerülő kiadások megtérítését célozza, a jelenleg forgalomban lévő különböző kedvezményre jogosító kártyákkal azonban – a kártya típusától függően – korlátlan számú és viszonylatú utazásra nyílik lehetősége a kártya birtokosának, vagyis egyáltalán nem biztosítható, hogy a kártya döntően csak munkába járási célra kerüljön felhasználásra. Ha a munkáltató mégis vásárol a munkavállaló számára ilyen kártyát vagy annak árát megtéríti számára, az szja-törvény 69. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint adóköteles természetbeni juttatást nyújt.

A munkavállaló fogalma

A Korm. rendelet 2. §-ának f) pontja meghatározza a munkavállaló fogalmát. E szerint a rendelet alkalmazásában munkavállalónak minősül a magyar állampolgár és az EGT‑állam polgára. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettsége csak ezen magánszemélyek vonatkozásában áll fenn. Tekintettel azonban arra, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásaiból következően az Mt. hatálya minden olyan munkaviszonyra kiterjed, amely alapján a munkavégzés a Magyar Köztársaság területén történik, a Korm. rendelet pedig az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat, nem zárható ki, hogy a munkáltató más állampolgárságú munkavállalókkal létesített munkaviszony alapján is megtérítse a munkába járás költségeit. Az ezen a jogcímen fizetett térítést az szja-törvény hivatkozott szabálya alapján ugyancsak nem kell figyelembe venni a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelmének megállapításánál.

[Nemzetgazdasági Minisztérium, Jövedelemadó Főosztálya 6348/3/2010.; APEH Központi Hivatal, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227360593]

Forrás: www.apeh.hu

Nem tudom milyen a munkáltatód, de lehet, hogy lazán közli: 'Viszont látásra!'

Mindenesetre olvasd ezt el. Hasznos.