10 állásinterjúból 10 visszautasítás, mindezt egy hónapon belül. Hogyan lehet ezt kezelni?
Bolti eladónak jelentkezek, több éves bolti eladói tapasztalattal. Az elmúlt 1-1.5 hónapban több, mint egy tucatnyi interjún vettem részt, de valamennyi interjúm rosszul sikerül, mivel a több éves releváns tapasztalatom ellenére sem akarnak alkalmazni sehol.
Mit ronthatok el?
Interjúkon sajnos ideges vagyok és szorongok, mert egyfelől tudom, hogy számos sikertelen interjú van már a hátam mögött, ami feszélyez, másfelől pedig nagyon kellene már egy állás, de azért próbálom ezeket palástolni. Mindazonáltal erősen kétlem, hogy a szorongás miatt nem akarnak sehol alkalmazni.
Mielőtt még:
- mindig több kérdést teszek fel
- nem szidom az előző munkáltatómat
- igyekszem határozottan kezet fogni, mosolyogni
- nincs gyerekem
- nincs fizikai betegségem (mentális sajnos van - depresszió és szorongás, de érthető módon nem reklámozom)
- ápoltan, kisminkelve, tiszta, rendezett ruhában jelenek meg, inkább vagyok enyhén túlöltözött, semmint alulöltözött - volt, hogy előző nap fodrásztól jöttem, így sem kaptam meg az állást
Sajnos már 30 éves elmúltam, lehet, hogy túl korosnak számítok az ilyen belépőszintű állásokra?
Huszonévesek közé sosem akarnak felvenni. Próbanapra ugyan hívtak volna pár helyre ilyen 50+-os kolleginák mellé, de ezzel a korosztállyal nekem kizárólag rossz tapasztalatom van, legalábbis a nőkkel, ők valamiért pofára kiutálnak és lekezelőek velem, a középkorú férfiak sokkal normálisabbak.
Mindenesetre az előző munkahelyemet is egy ilyen "díszpéldány" miatt kellett otthagynom, mert módszeresen kicsinált, ami csak tetézte a depresszív állapotomat. A legelső munkahelyemen és diákmunka alatt is kizárólag az 50-es nők keserítették meg egy-egy napomat.
Az előző munkahelyeimről mindig azonnali hatállyal jöttem el, hirtelen felindulásból. Ezt érhető módon szintén nem reklámozom, ugyanakkor az érveim minden bizonnyal így sem elég meggyőzőek.
Attól tartok, sejtik, hogy valamit elhallgatok és/vagy hogy valami nincs rendjén velem, ezért inkább esélyt sem adnak.
Teljesen kétségbe vagyok esve. Ennyi interjú után legalább 1-2 helyről kellett volna kapnom állásajánlatot, de semmi.
Ez így majdnem rosszabb, mintha elve be sem hívnának, mert tudom, hogy a szimpátia hiánya az ok és hiába próbálkozom, szemlátomást semmit nem tudok ellene tenni.
U.i.: Az, hogy hirtelen felindulásból jöttem el, az nem azt takarja, hogy balhéztam a kilépéskor. Szimplán csak annyit tesz, hogy bementem, hogy most azonnal fel szeretnék mondani, mert nem nekem való ez a munkakör.
A legelső munkahelyemen, ahol több évet is dolgoztam, még egyezkedni is próbáltam volna a HR-vezetővel, de nem jutottunk közös nevezőre. (Pár hét fizetetlen szabadságra szerettem volna menni tanulmányi okok miatt, nem adták meg - pedig nem ünnepi időszakra esett volna - , ezért én inkább eljöttem.)










De honnan merítsek erőt? Elegem van már az állandó színjátékból. Belefáradtam már abba, hogy mindig a legjobb énemet mutatom és még így sem kellek egyetlen tisztességes helyre sem.
Milyen munkahelyeken érdemes próbálkozni, ahová nem haverinát meg pletyipajtást keresnek, hanem becsületes dolgozót, aki munkaidő alatt ténylegesen a munkájával szeretne foglalkozni? Nem arról van szó, hogy antiszoc vagyok és nem vagyok hajlandó másokhoz szólni vagy együttműködni, de könyörgöm, ne az legyen már a főszempont, pláne az ilyen hóttegyszerű melóknál, hogy leülnél-e vele kávézni/sörözni munka után!
Akad még olyan munkahely, ahová elég a dolgozni akarás és a lelkiismeretes, precíz munkavégzés?
Az a benyomásom, hogy hiába felelek meg papíron valamennyi elvárásnak (eleve főleg ilyen munkahelyekre pályázom), szinte mindenhol vannak íratlan elvárások is.





Válság van, nem veled van gond.
Soha ne add fel.
Sok sikert!





Lehet, hogy túl magas a bérigényed, (mint itt pár kérdéssel lentebb a pályakzdő a nettó 700as bérigénnyel😂)vagy leellenőriztek az előző helyeden és nem dicsértek.
Én mindig lecsekkolom a jelentkezőket az előző helyükön.
De lehet az is hogy csak peched van.
Mi most recepcióst hirdettünk húsvét előtt csütörtökön jelent meg a hirdetés, és keddre itt várt több mint 500(!) jelentkezés. Abból behívunk 20at kb és nyilván 1et fogunk felvenni. Szerencsefaktor is.





Könnyen elutasíthatnak kereskedelemben, ha izgulsz és szorongsz.
Te képviseled a boltot, és ha azt látják rajtad, hogy ideges vagy, szorongsz, akkor rossz benyomást tehetsz, ami bolti eladóként nagyon nem jó.
Valami raktáros, pakolós melónál mondjuk ezek pont nem érdeklik a főnököd, addig vásárlók előtt ez azért számít.





"Sajnos már 30 éves elmúltam, lehet, hogy túl korosnak számítok az ilyen belépőszintű állásokra?"
Igen!
Sajnos ez van!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!