Mi adja a pénz értékét?

A pénz értékét az emberek bizalma adja. Az a bizalom, hogy elfogadják a pénzt.

Plusz: a pénz mindig valakinek az adóssága. Új pénz úgy jön létre, hogy a bankok hitelt utalnak ki (a semmiből, hisz már nincs aranyfedezet). De ugye a hitelre kamatot kell fizetni, amit majd később valaki más hitelével hoznak létre. Emiatt van infláció.

Van egy jó doku erről. Nem tudom, hogy mennyire valós, mert ez tényleg csak gondolat kérdése. Régen én is azt mondtam, hogy az egyesnek van igaza.

Az a bizonyos doku viszont azzal kezdődik, amikor Nixon bejelentette, hogy az USA dollár aranyegyenértékét megszüntetik. Ennek az volt az oka, hogy az USA tárolta a világ legtöbb országának az aranyát, mivel a tartalékfelhalmozási valuta a dollár volt, aminek aranyegyenértékét garantálták. Csakhogy egy idő múlva az országok azzal kezdték az usa-t vádolni, hogy csal az aranyegyenértékkel, ezért visszakérték az aranyukat az usa-ból. Ekkor történt a bejelentés. Azóta az infláció nagyon sokszorosára gyorsult és a dollár is elértéktelenedett. Ennek főleg az az oka, hogy nincs fizikai fedezete a pénzeknek, csak a gazdaságba vetett hit.

Ez mind hibás, ami eddig elhangzott.

A pénz értékét az adja, hogy a kibocsájtó állam mindenkit kötelez annak elfogaádásra. És megtiltja bármely más pénz kibocsájtását a fennhatóságán belül. Ezért aki részt akar venni a kereskedelmi folyamatokban, az kénytelen hivatalost pénzt használni.

A konkrét, pillanatnyi értékét pedig az szabja meg, hogy mennyi pénz van forgalomban és milyen gyors a forgási sebessége. Ha ez több, mint amennyi árucserére igény van, akkor a piac illeszteni fogja a kettőt. Vagyis annyival többet kér az áruért, hogy a pénzmennyiség és az áruforgalom egyensúlyba kerüljön. Infláció.

#8

"Aki hülyeséget kiált hülyeséget mond."

Te is azt teszed. Éppen most. De szerencsére ez nem általánosan igaz.

"Az infláció alapja nem a pénzforgás sebessége."

A pénzforgás sebessége befolyásolja, hogy mennyi pénzre van szükség a kereskedelemben. Mondok egy példát. Egy képzeletbeli falut.

A molnár évente egy malomkövet vesz 100 aranyért. Egész évben gyüjti a pénzt és utána vásárol. Az áruforgalom 100 arany/év és 100 arany kibocsájtott pénz kell hozzá.

Ugyanakkor minden este 1 aranyért elad lisztet a péknek. Másnap bemegy a boltba és 1 aranyért kenyeret vásárol. Az áruforgalom 365 arany/év és 1 arany kibocsájtott pénz kell hozzá.

Összesen 101 aranynak kell fogalomban lenni. Ha ezt a kincstáros betartja, minden aranynak meg lesz az üzleti helye. Senki nem tud és nem is akar többet fizetni semmiért.

De ha a molnár kitalálja, hogy inkább 2 kisebb, 50 arany árú malomkövet vásárol félévente, akkor 50 arany feleslegessé válik a pénzforgalomban. Feleslegesen van jelen és valaki előbb-utóbb többet fog fizetni valamilyen áruért, hogy hasznosítani tudja.

Így befolyásolja a pénzforgalom sebessége az inflációt.

A pénz értékét az adja, hogy tetszőleges termékre vagy szolgáltatásra korlátlanul beválthatod, vagyis tudsz vele vásárolni, munkaerőt is. Amint ez a feltétel sérül valamilyen oknál fogva, hiány, tiltás vagy bármi egyéb miatt, akkor a pénz elveszíti az értékét, lásd a 1946-ban Magyarországon, ahol a pénz tényleg csak annyit írt, mint a papír, amire írva volt.

Egyébként sokan meglepődnek, hogy nincs mögötte arany, de az aranynak mi adja az értéket? Ott is ugyan ez a helyzet, az értékének a kb 90 valahány százalékát az adja, hogy elhiszed, hogy lehet vele vásárolni posztapokaliptikus időkben is.