Milyen munka lenne nekem való?

30 éves vagyok. Van egy büfészakos (nyelvi) alapdiplomám, aminek soha az életben nem vettem még hasznát. Tehát nincs fordítói vagy tolmácsvizsgám, se MA-t nem végeztem, csak BA-t.

Amióta eszemet tudom, 8 általánossal is betölthető munkáim voltak. A környéken semmit nem találtam, ami kicsit is szellemi lenne, ami meg mégis az, az valami nagyon spéci végzettséget igényel (ilyen-olyan mérnökit jellemzően). Mostanra elégeltem meg azt, hogy 3,5 éve gyárban dolgozok, így elkezdtem nézelődni Pesten is. És azt találom, hogy ott is hasonló a helyzet.

Voltaképpen nem értek semmihez sem - angolul nagyon magas szinten tudok, és ennyi, meg van egy gyenge oroszom (írásban jól értem a nyelvet, de megszólalni legfeljebb makogva tudnék, abszolút nem életképes az aktív tudásom). Ezenkívül van C és D kategóriás jogsim, de magam sem tudom, hogy szereztem meg ezeket, ugyanis rohadtul de nem érzem, hol van az oldaluk, vagy főleg a végük a nagy járműveknek, és nem akarok időzített bomba lenni az utakon (személyautóval nincs bajom). Na most azt gondolnám, hogy a magas szintű angol legalább valami irányadónak nem rossz, de... nem, még soha az életben nem is tesztelték a tudásomat.

Adná magát egy SSC, viszont itt jön a lényeg: iszonyatosan, de tényleg, kimondhatatlanul gyűlölöm az embereket magam körül. A kollégákat is utálom, amikor odajönnek hozzám beszélgetni, meg a kötelező köröket (köszönés, kézfogás, stb.) is kerülöm, ha lehet, pedig személyes problémám voltaképpen senkivel nincs. De azt meg, hogy telefonos rabszolga legyek, elképzelni nem tudom. Voltam telefonboltban eladó, és minden egyes ügyfélnél lerítt az arcomról, hogy a pokolba kívánom a kommunikációt. Írásban egyébként elbeszélgetek akárkivel, csak megszólalnom ne kelljen (így a futárkodás is kiesik, a buszozásról meg aztán pláne ne beszéljünk). Legextrémebb esetben amit el tudnék képzelni, az szállodán recepció. Sőt, ez még valamiért egyenesen vonz is. Csakhogy 4 éve ezért a munkáért fix éjszakában ki akarták nyomni a szememet nettó 140-nel(!!!). Angyalföldön. Gondolom, azóta sem a legjobban megfizetett munkakörök egyike.

Szóval felmerül a kérdés: mi az atyaistent csináljak már? Az igazság része, hogy a gyárral az egyetlen kivetnivalóm az a megalázó munkarend (a 3 vagy 4 műszak; de 3/3-ban egy rossz szavam nem lenne), egyébként tetszik, hogy az ég adta egy világon semmi felelősségem, és hogy nettó 300 körül hazaviszek, ami persze tudom, hogy a GYK-n éhbér, de itt sajnos kiemelkedő bérezésnek számít.