Valóban ennyire elkeserítő és drasztikus a helyzet?

Talán leírhatnád, hogy egyáltalán mi érdekel, miből vagy jó, mik a kedvenc tantárgyaid, stb. stb.

Szakmát is tanulhatsz...

Hasonló cipőben jártam én is és egy válság előtt/kellős közepén (attól függ világ vagy HU szintén nézzük) kezdtem a tanulmányaimat egy egyetemen. (2006-ban érettségiztem.)

Ugyanezeket mondták nekem is.

Én már akkor láttam hogy egy baromság és épitőipari szakmákkal is nagyot lehet szakítani, vagy ha nem, legalábbis gondolkozni meló közben (nekem ez ment, kérdés neked is menne-e) a jövőről.

A bevétel tuti és 20 évesen is lehet egyetemre menni.

Valahogy beszéld meg a szüleiddel hogy először (!) inkább valami mást tanulnál (!!) hogy pénzt kereshess (!!!) és igazán megfontolt döntést hozhass.

Meg egyébként sem csak szakmákban és/vagy egyetemi számokban érdemes gondolkozni hanem képességekben.

Pl. angolul "mindenki tud" a fos sorozatoknak meg a gamerkedésnek hála de az igazán jó, mindenki által érthető, helyes és egyszerű angol ritka kincs.

Más nyelvekre hatványozottan igaz és kevesebben is beszélik őket.

Állítólag mindenki szeretne főnök lenni mégis alig van olyan ember aki akár projekteket akár embereket tudna vezetni. Konkrétan hiány van jó vezetőkből is.

Programozó valóban nem leszel 1-2 év alatt de egy egyszeűbb progarmnyelvet meg tudsz tanulni.

Mindenki beírja a cv-jébe az ms office-t de alig volt kollégám aki egy viszonylag egyszerű, jól beképletezett excel táblát tudott volna gyártani, megadott igényre. (Olyan munkakörökben is ahol ez lett volna a feladat...)

És akkor ott van az adatvizualizáció vagy további data területek...

És ez csak pár dolog az én viszonylag szűk karrier ösvényemről.

Ha ilyesmiket tanulok 1-2 évig egyetem helyett vagy előtt, akkor is beljebb lennék.

Ha még minden kötél szakad és egyetemre küldenek de támogatnak is közben akkor legalább olyat tanulj ami tetszik, érdekel, hogy ne kínlódás legyen az az 5-6 év.