Egy szaküzleti eladó hogyhogy annyit keres, mint egy ABC eladó?

Alapvetően a szabad piaci kereslet és kínálat szabályozza a munkabéreket. Amelyik munkát alacsonyabb bérért is van jelentkező, azért a munkáért kevesebbet fognak fizetni, mert könnyebb jelentkezőt találni a betöltésére. Amelyik munkára nehezebb alkalmas jelentkezőt találni, ott kénytelenek magasabb bért fizetni, amiért megnő az érdeklődés az adott munka iránt.

Minél magasabb szaktudást, képesítést, egyéb minősítést, vagy alkalmassági vizsgát várnak el egy munkakörben, annál jobban leszűkül az alkalmas jelentkezők köre, ezért kevesebb jelentkezőből válogathatnak. A kevesebb jelentkező magasabb bért kérhet érte, hogy valahova elmenjen az értékesebb szaktudásával dolgozni, illetve ha a magasabb képzettségük ellenére is jobb fizetést kapnak egy másik, akár a szakképzettségüket nem igénylő munkakörben, akkor jobban megéri nekik szakképzést sem igénylő munkát végezniük. Emiatt akiknek fontos az a szaktudás, azok kénytelenek a képzetlenebb munkakörrel versenyképes bért fizetni.

Ugyanakkor a munkabérnek határt szab a piac a másik oldalról is, mert a kereskedő abból termeli ki az eladó bérét, amit az eladó által bonyolított forgalom kitermel. Ha nincs akkora forgalma a boltnak, hogy kijöjjön belőle a dolgozó bére, akkor hiába akarnak, akkor sem tudnak magasabb bért fizetni. Ezen a ponton mérlegelni kell a dolgozónak, hogy érdemes-e ott dolgoznia, illetve az üzletnek is, hogy van-e értelme eladót alkalmazni, vagy inkább a tulajdonos álljon a pult mögött - netán azt is, hogy a boltnak érdemes-e nyitva maradnia.