Ilyen sz@rul fogok keresni örökké?

Szerintem nem mondasz igazat, ha 25 év alatti vagy akkor fixen hazudsz (SZJA visszatérítés miatt a bruttó 170-et senki nem fogja elhinni neked), márpedig valószínűleg az vagy. De felette is necces.

Ha nem azért vállaltad el, mert nagyon jó nevű cég, akinek a neve sokat fog érni a CV-dben, akkor nem túl valószerű a kérdés. Persze az is fontos lenne, hogy hol laksz. Ha Pesten, akkor tuti kamu, mivel már épkézláb gyakornokot sem könnyű találni. 120 órában dolgozol jelenleg havi 170-ért ez 1416FT/óra. Jelzem, hogy kapálni már 1500-2000 Ft/óráért nem találnak embert a gazdálkodók napszámban.

A másik, jópár éve már gyakornok csoporttársaim gazd. szakon havi 30 órában 250 körül kerestek Pesten és ez egy átlag fizu volt. Az állítólagos extra angolodat, franciát, IT tudást ne is említsük. Nem túl eszes vagy, esetleg nem mondasz igazat.. Én inkább az utóbbira tippelnék, mivel ha rendelkeznél az általad említett tudással nem gyakornokoskodnál ennyiért.

20 vagyok, várom az üzenetet.

Persze panaszkodni könnyebb, mint cselekedni.

detto majdnem ugyanez. Én 3 szakmával és egy B2 -es középfokú nyelvvizsgával keresek ennyit. Most elkezdtem az angolt, hogy legyen később használható tudásom, de ez sem elég mert mindkét nyelvből fel kellene hoznom magam emelt szintre. A francia egyszerűbb lesz, az angolt most kezdtem.

A nyelvtanulás és az önfejlesztés csak folyamatosan viszi a pénzem, így a motivációm néha elhagy, de igyekszem összekaparni magam újra és újra...

Tudom én is hogy lehetne rosszabb, de ha mindig erre gondolnék akkor nem lenne kedvem és motivációm fejleszteni magam és valószínűleg teljesen és végérvényesen kiégnék emberileg.

Jelenleg folyton azon jár az agyam , hogy hogy spórolhatnék még keményebben hogy tudjam finanszírozni a tanulást is. (magántanár, nyelviskola stb)

Néha lelkiismeretfurdalásom van, hogy amikor a világon máshol háború van és éheznek akkor nekem nincs jogom panaszkodni, mert van hol laknom és van mit ennem, de mégis néha elszomorít, hogy tudom nem luxusra vágyom, csak egy kicsit könnyebb megélhetésre.

(A pénzem önfejlesztésre, tanulásra, egészségesebb táplálkozásra, vagy akár az országon belüli utazásra kirándulásra stb szeretném költeni többek között)

Ez az egyik oldal, de a másik oldalról meg elszomorodok azon, hogy anno hazajöttem külföldről és az 500ezres fizetés után elfogadtam egy 60 ezer ft-os fizetést. Az albérletem ára pont ennyi volt, így a szüleim fizettek azért hogy itthon tudjak dolgozni ebben a szeretett országban...és azóta csak spórolok...a fizetésem mindig csak annyival emelkedett hogy kb pont meglegyek hónapról hónapra....és ez így megy már hosszú évek óta, amióta visszajöttem.

és nem luxusra vágyok, csak arra hogy hónap végén ne legyek leégve.

Mostanában én is így érzek ahogy te....most valahogy nehezebb összekaparnom magam de reménykedek én is hogy majd lesz jobb is kicsit a fizetésem.