Fotósok akik örökre másodállásban fotósok, az minősíti őket?

Érdemi pénzeket főként rendezvényeken lehet elkérni ami időszakosan van.

Nem kiszámítható és nehéz vele tervezni ezért sokan csinálják másodállásként.

Sok minden jellemez valakit és aki csak 1-2 szempontot kiemelve minősít, leszól másokat, az őt minősíti, nem másokat.

Hogy csak fotózásból él valaki nem mond el sem a fotós, sem az üzleti képességeiről, a szaktudásáról, fotói minőségéről még annyira sem.

Az, hogy valaki főállásban fotózik, annyit jelent, hogy ilyen módon képes megélni. Ez akár jó hír is lehet neki, de az is lehet, hogy anyagilag/üzletileg küszködés az élete.

Ha egyetlen állandó munkahely/megrendelő tartja el, akkor éppúgy lehet kiszolgáltatott helyzetben, mint bármilyen más munkavállaló. Lehet, hogy emberileg utálja a helyzetét, csak nem tud/mer változtatni rajta - persze ugyanígy boldog, kiegyensúlyozott és jómódú is lehet, csak erről semmit sem tudsz.

Ha több megrendelőnek dolgozik, akkor is épp úgy lehet üzletileg és anyagilag sikeres, mint küszködve sínylődő. Ha tud elég sok és főleg jól fizető munkát felhajtani, hogy azokból jól éljen, akkor üzletileg sikeres, de ha rengeteg apró pénzes, bosszantó ügyféllel bajlódva dolgozik, akkor lehet, hogy csak épphogy kijön anyagilag (vagy még azt sem), de azt kizárólag fotózásból.

Aki “csak” másodállásban fotózik, az éppúgy lehet rossz fotós, mint jó fotós is, ennyiből semmi nem derül ki róla.

Üzletileg is lehet béna elég fotós munkát felhajtani, hogy merjen csak a fotózásra hagyatkozni, de ugyanúgy lehet zseniálisan tehetséges üzletember, aki degeszre keresi magát a jól fizető fotós munkákkal és mellette meg egy jól fizető másik állás fix fizetését is zsebre teszi, miközben kipiheni a fotós munkák fáradalmait, vagy csak kiélvezi, hogy más dolgot is csinál, nem csak fotózással foglalkozik. Ha valaki másban is jó, nem csak a fotózásban, akkor miért ne használhatná ki, hogy ő több dologhoz is ért, nem csak egyhez?

A gond az, hogy sok (szerintem a legtöbb) fotós annyira nem ért az üzlethez Magyarországon, hogy még csak elkérni sem meri azt az árat, amiért érdemes lenne dolgoznia (sőt talán még kiszámolni sem tudja, hogy mennyiért lenne érdemes). Annyira félnek, hogy elveszítik a megrendelést, hogy áron alul is elvállalják. Sajnos ez a fotózásból megélni próbáló profikra ugyanúgy igaz, mint az amatőrből profivá válni próbálókra.

A többségnek a fotózás, vagy hogy pénzt kapnak érte inkább csak alibi, hogy komolyabban vegyék, hogy ez nem csak hobbijuk (amivel pedig szintén nem lenne semmi gond). De ezt kívülről egyetlen tényező alapján nem lehet eldönteni. Belelátni meg nem fogsz senkinek a zsebébe és senkinek nem érdeke megosztani veled a valós, kozmetikázatlan üzleti eredményeit.

Ha egy fotóst akarsz megítélni, csak a képeit nézd, a többi nem rád tartozik.