A helyetekben ott hagynátok az ilyen munkahelyet?

10 hónapja dolgozok egy cégnél, egészen pontosan a Magyar Postánál, ügyfélszolgálatosként. Van egy tapintatlan főnökasszonyom, aki olyan magas lovon ül, hogy le sem lát róla. A köszönésemet akkor sem fogadja amikor egymás mellett megyünk el egy szűk folyosón, és senki más nincs ott.

Ennek az oka részéről az, hogy nem értékesítek (biztosítás, takaréknyereménybetét, állampapír stb), pedig benne van a munkaköri leírásomban. Nem egy, nem kettő elbeszélgetésünk volt már, kaptam több felszólítást is, majd időt a változtatásra, aminek a határideje december 31. Tudniillik, nagyon zárkózott, szótlan személyiségem van, nem szeretek idegenekkel beszélgetni, ismerkedni, nyitni mások felé, ezért a munka ezen része a lehető lehnehezebb számomra. Ezen kívül MINDENT MINDENKI HELYETT megcsinálok szó nélkül, hibátlanul, seperc alatt. Az utolsó forintig el tudok számolni a nap végén, hiába fordul meg a kezeim között (nehezebb napokon) 6-7 millió forintnyi készpénz, ledolgozok egyedül egy egész napot 10 perc szünettel, mindig időben megérkezek, mindig előreengedek mást hogy leszámoljanak előttem, soha nem kértem még, hogy 5 perccel hamarabb elmehessek, egész évben 4 nap volt, amikor szabadnapra szerettem volna menni, a többi felől ő rendelkezett, nem vagyok beteg még ebben az időszakban sem.

Irigykedik rám amiért nekem megvan a komplex nyelvvizsgám és több pénzt kapok érte, mint ő, tiszteletlennek, NEVELETLENNEK (holott anyukám szinte egyedül nevelt engem és a nővéremet, 18 évig volt itthon mellettünk), bunkónak nevezett, és szó szerint a hátam mögött susmorog az egy fokkal sem jobb csoportvezetővel, hogy mikor mit rontok el, mit nem csinálok.

22 éves lány vagyok, soha semmi nem érint meg, nem mutatom ki az érzéseimet de már nem ismerek magamra, hogy sírva járok dolgozni, mert undorító az ottani légkör.

Hónapok óta húzódik ez köztünk, tudom hogy meg van elégedve a munkámmal, mert jó munkaerő vagyok, de az értékesítés (ami sajnos ma már nagyobb szerepet játszik a postán, mint az egyéb postai szogáltatások) egyenlő a nullával.

Az eszem azt mondja, hogy maradjak, mert 5 oerc biciklivel a minkahelyem, 1 órás ebédszünetben hazajöhetek, a fizetésem havi 180 ezer forint körül van, úgy hogy még a szüleimmel élek, és csak magamra keresek, de a szívem azt mondja, hogy azonnal menjek el innen, mert senki nem tisztel, mint ember.