Hogyan szereztetek munkát?

90-es évek vége, autószerelőként frissen végezve, de szakmában nem tudtam elhelyezkedni. Ma már nem szégyellem, de akkor nem voltam büszke rá: különböző termékekkel "házaltam", vagyis jártam boltról boltra, irodáról irodára, és próbáltam eladni, de tényleg haszontalan dolgokat.

Egy autósboltba is betértem, majd ott a tulajdonossal beszélgetve kiderült a végzettségem. Másnap már ott kezdtem, megtanítottak a szakmára (mert ez is egy szakma, akkor pláne az volt, nem voltak még ilyen keresőprogramok, mikrofilmezés és papírkatalógusok voltak), és vagy 10 évet lehúztam nála. De szó szerint az utcán egyeztünk meg a részletekben. :-)

Az első munkámat anyám szerezte, régi ismerősén keresztül. Mondjuk az első adandó alkalommal meg is váltak tőlem (2,5 hónap), pedig akivel egy irodában dolgoztam élelmezésvezető, úgy köszönt el év végén, hogy januártól be akar tanítani maga helyett. Igazából marhára nem volt dolgom, szétuntam a fejemet egész nap 70 ezer forintért.

A második munkát munkaközvetítőn keresztül szereztem, interjú kb. annyi volt, hogy mikor tudnék kezdeni. Anglia, szobalány meló. 2 évig voltam ott, párkapcsolat miatt jöttem csak vissza, egyébként az Írországba való áttelepedésemet szervezgettem.

A harmadik melót párom szerezte, gyárban. Laborra adta le az önéletrajzomat, de csak sorra tudtak felvenni azzal az ígérettel, hogy amint lesz hely, áttesznek. 5 hónap után mást vittek át, akkor derült ki számomra, hogy a részlegvezető erről az ígéretről nem tudott, de lehettem volna én a következő. Eléggé berágtam, és a felmondást terveztem, csak meg akartam várni az év végét és valami másik meló után nézni (november közepén-végén volt ez). Január első hetében azzal fogadtak, hogy lenne egy irodai állás cégen belül, szeretném-e? Naná, hogy szerettem volna. Az interjú inkább csak beszélgetés volt itt is, tudok-e angolul (haha), mit kezdek egy mérges ügyféllel, milyen a meló, stb. Azóta itt dolgozom, bár a dolgozás kifejezés ide is erős, simán lehetne ezt napi 4 órában is csinálni.

Mindent összevetve klasszikus módon sosem jelentkeztem állásra (mármint olyanra, ahová fel is vettek). Régebben küldözgettem én is önéletrajzokat, de soha sehonnan nem kaptam választ, gyárba meg nem akartam menni, így oda eleve nem is jelentkeztem.