Mit csinál, hogyan dolgozik egy villamosmérnök?

Jajjistenem! :-DDD

Szerintem te max. az óvodában vagy végzős!

kérdező, nincs nálatok bevezetve a google meg a wikipedia? :))

[link]

A villamosmérnök nagyon tág, sok munkakört csoportosító fogalom. Leírok pár példát.

Vannak a beágyazott rendszer fejlesztők. Ők készítik a különböző, mikrokontroller alapú vezérléseket. Pl. mosógép, akkumulátor töltő, vonatkocsi ajtó zár, személyautó fék, házimozi erősítő, stb. vezérlők. Általában két csoportra oszlanak, egyik a szoftver, másik a hardver felelős. Előbbi megírja az adott hardverre, az adott feladatot vezérlő szoftvert pl. C nyelven, Atmel Studio fejlesztő környezetben. Utóbbi megtervezi a PCB nyákot (nyomtatott huzalozási és alkatrész beültetési rajz), pl. Altium Designer programmal.

Vannak az épületvillamossági tervezők. Ők különböző épületek, gyártó csarnokok, lakóházak, háztömbök, bevásárlóközpontok, üzlethelyiségek 2D-s elektromos tervrajzát, erőátviteli elosztószekrény áramutas rajzát készítik el, pl. WSCAD vagy Autocad programmal. Az energetikai szektorban is hasonlót végeznek, csak ott a távvezeték hálózatokat, transzformátor állomásokat, föld és légkábel hálózatokat, erőművi erős áramú és nagy feszültségű hálózatokat rajzolnak.

Vannak az ipari automatizálással foglalkozó villanyászok. Ők ipari gyártógépek, gyártósorok (bármi amit gyárakban látsz) elektromos vezérlését készítik. Ők is két csoportra oszlanak, vannak akik a vezérlőszekrény, terepi huzalozás és szenzorozás tervét készítik pl. Eplan programmal, és vannak akik a logikai vezérlőkre és érintő képernyőkre írják a programot (PLC programozók), pl. TIA Portal vagy Studio 5000 környezetben.

Vannak a híradástechnikai mérnökök, ők inkább távközlési, optikai hálózatokat terveznek. Az ő munkájukat egyáltalán nem ismerem, nem tudom mivel dolgoznak.

Vannak a folyamat műszerező mérnökök, ők P&I dokumentációt készítenek különböző ipari folyamatokhoz (pl. szennyvíz tisztítók, hőerőművek műszerezése), általában szintén Eplanban vagy WSCAD-ben dolgoznak.

Vannak épület automatizálást tervező mérnökök. Ők épületvillamossági rendszeren végzik el azokat az automatizálási folyamatokat, amiket az ipari villamosmérnökök.

Teljesen mindegy melyik területen dolgozol, mindenhol van olyan munkahely ami csak irodai munka, és van olyan ami terepi és irodai egyben. Sőt, vannak olyan komplex munkakörök, ahol te készíted az árajánlatot, majd meg is tervezed az adott vezérlést, megépíted, megírod rá a programot végül beüzemeled. Értelem szerűen egy ilyen munkakör betöltéséhez jóval magasabb szakmai tapasztalat, és szélesebb spektrumú szakmai ismeretek szükségesek, mint pl. egy elosztószekrény tervezéshez. Ha csak az utóbbit végzed egy cégnél, akkor a munkád relatíve rövid idő alatt sablonossá válik.

Még akiket nem említettem, azok a szervizmérnökök. Ők a már üzemelő berendezések, hálózatok, gyártósorok, állomások üzemvitelét, mérnöki szintű karbantartását, utógondozását végzik. Életük harmadát az irodában, harmadát az autópályán, harmadát terepen töltik. A terep jelenthet egy transzformátor állomást, egy gyártócsarnokot vagy egy vonatot is. Röviden, mennek a munka után.

Egy biztos, vésni meg falat bontani mérnöki pozícióban nem kell, szerelni is maximum elosztó vagy erőátviteli szekrényben.

"Mérnökként ha fizikai munkát kell végezni, akkor azt azért a mérnök végzi, mert a technikus nem ért hozzá és nem is akarják odaengedni mert a végén még elrontja"

Azért ez általában fordítva van. Az emberek általában nem tudnak normálisan forrasztani, alkatrészt kicserélni stb egy pcbn, utána a technikus meg javíthatja ki a gányolást. Ezt villamosmérnökként mondom - egyetemről kilépve én is elég rossz munkát végeztem ilyen téren, de hát ezt is meg kell tanulni.

Nem érdemes általánosítani. Egyénfüggő. Láttam már olyan villamosmérnököt, aki olyan gyorsan és szépen készít kapcsolószekrényt, hogy a villanyszerelő elbújhat mögötte. Volt kollégám, villamosmérnök, 30 éves korában a híddaru tetején különb kötéseket csinált relatíve gyorsan, mint a villanyszerelők a kényelmes műhelyben.

Sokszor mai napig előfordul, hogy mikor a technikusoknak lejár a munkaideje, vagy már kint van terepen beüzemelésen a gép, szétbontom és újrakötöm egy komplett géprész kábelezését, és megcsinálom normálisan. Sőt, előző munkahelyemen volt olyan hogy délután 5-kor kitéptem egy komplett szekrény belsejét, és este megcsináltam normálisan. 5 óra alatt bevezetékeztem azt, amin a technikus 2 hétig szüttyögött és okádék mód nézett ki. Nem bírtam elviselni a tróger munkát. A legtöbb technikus, akinek nincs kifejezetten műszerész gyakorlata, egy D-sub 9-es csatit nem tud normálisan megforrasztani, rendszeresen utánuk kell dolgozni. Pedig már a 3. villanyszerelő gárda van a jelenlegi munkahelyemen, a kettő szakinak van 50 év tapasztalata. Van egy új srác is, neki 3-4 év tapasztalata van, különb munkát végez, mint az "öregek". De van olyan villamosmérnök kollégám akire egy sorkapocs bekötést nem bíznék rá, mert annyira két balkezes.

Egyéni kompetenciák függvénye, nem a végzettségé és a szakmai tapasztalaté.

A felületszerelt alkatrészek forrasztása pedig külön művészet, külön szakma.