"Jakupcsek szinttől" felfelé ez tényleg így van?

Szerintem (majdnem) mindenkinél van egy ilyen szint, csak éppen ez a szint változik. Például lehet, hogy te is megválogatnád olyan szinten, hogy mondjuk kukásnak nem jelentkezel. Szerencsés esetben. Ezzel most nem leszólni akarom a kukásokat, csak viszonylag kevesen vállalnák el ezt a munkát, ha van más lehetőség.

Sztem ez egy ember élete során is változik, attól függ, hogy éppen milyen helyzetben van.

A jelenlegi helyzet sajnos nem kedvez a változtatásnak, hasonló cipőben járunk... :(

Nem a munka, hanem a pajeszos tesókák... általában azok vannak minden ilyen helyen, és ezek összetartanak.

Nagyon nehéz úgy ilyen szintre jutni, hogyha nem tartozol közéjük. De persze ha képes leszel úgy is hírnevet szerezni magadnak, akkor már téged is megkeresnek.

Minden munkaterületen így van ez, csak nem mindegy milyen szinten keresik meg az embert.

Anyukámat bolti eladóként is hívják az ismerősök dolgozni. Csak persze nem akkor, amikor kellene.

Én a mostani helyemre már így mentem. Hívtak, hogy kéne nekik valaki és rám gondoltak. 2 hónap múlva ott dolgoztam. És én "csak" középvezetői szinten vagyok. Aztán múlt hónapban társvállalkozási megkereséseket is kaptam, ebből még válogatok.

Amin ez múlik szerintem:

1) kapcsolatok, ismeretségek - ez a legfontosabb, mert ha a kutya sem tudja ki vagy, akkor nem is fogak keresni. Rossz hír, hogy az általad említett "Jakupcsek-szint" belterjes terület, ismerős és sokszor családi hátszél (neves szülők) kellenek hozzá.

Ismeretségi kör alatt nem a közösségi portálokra gondolok, azokról a napokban valószínűleg le is veszem magam. Többet árt, mint használ és még időrabló is. Bár sokan ott keresnek elérhetőséget valakihez, úgyhogy talán egyen fent maradok.

2) szakértelem - ha ismernek és úgy ismernek, hogy jó vagy a területeden, meg mondjuk megoldottad az illető problémáját (mondjuk kivitelezhetetlen display tervre nem elhajtottad, hanem módosítást javasoltál és legyártottad, meg még össze is raktad neki a helyszínen), hát ezek az emberek emlékeznek majd rád. De ugyanígy a rossz tapasztalatokat is észben tartják. Szavahihető legyél. És bitang jó önmarketing kell.

Ja és persze ez csak a munkaterületek egy részén működik és nagy az ára, mert szabadúszóként bármilyen jól hangzik ez a sült galamb, ha egyszer nem repül, akkor nincs kaja. Nem kolbászból kerítés ez sem.

Ha azt szeretnéd, hogy keressenek téged, olvass önmarketingelésről és csináld meg. Wolf Gábor elég jó anyagokat csinált erről.

"Miért kell egy ilyen kérdésnél is zsidózni?"

Mert ez az igazság. Ha a hupikék törpikékről kérdeztél volna, akkor nem "zsidózok", ugyanis az ő köreikben még talán nincsenek felülreprezentálva...

Minden embernek vannak igényei. Nekem senki ne mondja, hogy minden munkát elvállalna, még az utca seprést is. Persze könnyű azt mondani, s én is mondtam, ha diploma után nem találok állást, elmegyek a T.scoba árufeltöltőnek. A helyzet csak az, hogy nem vesznek fel.

Illetve két éve ajánlottak nekem egy közmunkát. Egy közintézményben ajtót kellett volna nyitnom és zárnom (egyetemi diplomával).

Azért mindent nem kell elvállalni olyat,amiben senkinek érzed magad, az fizikailag-lelkileg összetör.

Igen, ez így van. Persze nem mindenkivel csinálják ezt. De ha a szakmádban kiemelkedő vagy, akkor veled is ez lesz. Például a nagymamám néprajzos és még nyugdíjasként is rengetek meghívást kap előadni konferenciákra, egyetemeken egy-egy órára, alkotóműhelyeken való részvételre, versenyekre zsűritagnak... és ő is úgy van vele, hogy nem vállal el mindent, csak amire valóban szívesen megy, illetve amire ráér. Pedig a szakmája igen messze áll a médiától...

Vagy például a munkahelyem informatikai vezetőjét átlag hetente-kéthetente megkeresik, hogy vállaljon el ilyen meg olyan projekteket. Mert jó a szakmájában, vannak referenciái, megjelent a neve a szakmai sajtóban, így "nem zsákbamacska".

Mondjuk én még nem tartok ezen a szinten, de igyekszem. És tudom, hogy ehhez tényleg az kell, legyél bármilyen szakmában is, hogy a neved a legjobbak között legyen, jelenj meg a sajtóban, és nem utolsósorban valóban legyél jó a szakmádban.