A diplomások kvázi most is "Istenek" a munkaerőpiacon?

A cég, ahol dolgoztam, sajnos behúzta a féket és sok dolgozóját, köztük a mi részlegünket is elküldte.

Irodai munka volt, a diplomások végezték a komolyabb munkákat.

Volt egy kolléganőm, bár sohasem volt lenéző, de azért volt benne egy kis "Ki ha nem én?", büszke volt arra,hogy diplomás és két nyelven beszél folyékonyan.

Tényleg, úgy váltogatott a német és az angol között,hogy csak pislogtam.

Még a vírus előtt elkotyogta,hogy felakart mondani, de a főnök adott neki egy kövér béremelést és maradt.A nem diplomás embereket sohasem marasztalják, hanem egyszerűen elengedik őket.

Viszont, amikor bejelentették a leépítéseket, rajta egyáltalán nem látszott,hogy megviseli, vagy hasonló.Semmi nem változott a viselkedésén.

Nemrég beszéltem vele, neki már van állása.Azaz kevesebb, mint 1 hónap alatt talált hasonlót, mint, ami volt neki.

Nekem meg még nem sikerült.

A diplomások még a válságos időszak ellenére is, kvázi Istenek a munkaerőpiacon, szerintem.