Hogyan lehetne a közfoglalkoztatotti státuszból kitörni?

Annyi mindent akartam itt írni, a jelenlegi munkakörülményekről, munkatársakról, a közelben fellelhető pozíciókról vagy az állásinterjúkról.

De ez alapjában véve mind lényegtelen. Mert másoknak sikerül elhelyezkedniük, ebből adódóan nekem is sikerülnie kellene. Két lényeges hiányosságom van, ami nehezíti leendő főállásom megtalálását:

Nincs ismerősöm, aki segíthetne, és a közfoglalkoztatási jogviszonyom miatt annyira értéktelennek érzem már magam, hogy szerintem azzá is válok mások szemében.

Utóbbit elmagyarázom:

A saját közfoglalkoztatási helyemen úgy kezel a vezetőség, mintha buta lennék (pedig nem vagyok az), és ezt olyan jól sikerült súlykolniuk az évek során, hogy én is beletörődtem abba, innen már tovább nincs. Ez gondolom látszik is az állásinterjúkon való szereplésemen, valahogy nem tudom eladni magam.