Kinek adják el a részvényt?

Azt hogy meddig csökken egy részvény értéke nem lehet megmondani (kivéve esetleg ha van valami bennfentes információd).

Minden vevő akkor vesz részvényt amikor úgy gondolja, hogy a részvény ára az általa kifizetett vételárhoz képest növekedni fog.

Azért pontosítanám magam: nyilván egy OTP például nem fog lenullázódni. Elkezd esni és eljön az a pillanat amikor valaki venni kezdi, mivel úgy gondolja, hogy elérte a részvény a mélypontot.

Sokféle indikátor van ami bizonyos keretek között előre jelezheti a részvény viselkedését (technikai elemzés), illetve ha valaki ismeri a részvény mögötti vállalat pénzügy helyzetetét, akkor természetesen abból is lehet következtetéseket levonni (fundamentális elemzés).

Nagy válságoknál ez megy a kukába, az szerintem megjósolhatatlan, de általában így működik a dolog.

A piacon mindig van egy csomó vevő és egy csomó eladó. Az eladók meghatározzák azt az árat, amin el szeretnék adni a részvényeket, a vevők pedig azokat a vételi árakat, amiken hajlandóak részvényt venni.

Példa:

- van 100db részvényed

- van 1 vevő, aki szeretne venni 25db részvényt 95Ft-os áron

- van 1 vevő, aki szeretne venni 1000db részvényt 92Ft-os áron

Ha 110Ft-ért szeretnéd eladni a részvényed, akkor várnod kell egy új vevőre, aki hajlanó ennyit fizetni érte mert ilyen jelenleg nincs. Viszont ha kell a zseton, akkor eladhatsz 25db-ot 95Ft-ért és 75-öt 92Ft-ért.

A nagy részvényekre mindig van vevő, vagyis gyakorlatilag mindig el lehet adni őket. A kisforgalmú részvényeknél van esély arra, hogy beragad, mert hirtelen mindenki csak eladni szeretne.

Ha nincs kötési ajánlat, akkor az árjegyzőnek. Ő az, aki minden* körülmény között kötelezettséget vállal arra, hogy a részvény piacképes és likvid marad. Tehát ha venni akarsz, de nincs eladó, akkor az árjegyzőtől mindig tudsz venni, ha pedig eladni akarsz, de nincs vevő, akkor az árjegyzőnek mindig el tudod adni a részvényt. Ezt persze nem ingyen csinálja - a tőzsde fizet neki jutalékot, hiszen veszteségei is lehetnek, s az ajánlati könyvet is csak ő látja.

*A mindent úgy kell érteni, hogy bizonyos határok között. Ha például pár percen belül 10-20%-ot mozogna egy részvény árfolyama, akkor a kereskedés leáll és a rendszer újra próbálja párosítani a vételi és eladási ajánlatokat, az árjegyzőnek nagyon extrém veszteségei nem keletkezhetnek, nem arra lett kitalálva ez az intézmény, hogy minden veszteséget benyeljen, ő csupán a kereskedés folyamatosságát biztosítja. Értelemszerűen nagy számú részvénnyel sem kereskedik, de a kisbefektetők igényeit tökéletesen kielégíti.

"Kis osszegu, pl. 100.000forintnyi reszvenybol lesz valaha millios vagyon? Vagy csak nehany szazaleknyi nyeresegek leteznek?"

Átlag évi ~7% hozammal ~33 év alatt lesz 1.000.000 forint a tőzsdén a 100.000 forintból. Más kérdés, hogy ebben a számlavezetési díj, jutalékok és infláció nincs benne. De igen, teoretikusan lehet belőle milliós vagyon hosszú idő alatt.