Mi a francnak kell lediplomázni? Ebben az országban csak az jut előre aknek vannak kapcsolata vagy, aki nyal

Én elboldogulok a diplomámmal kapcsolatok meg nyalás nélkül is. Ha elkezdesz dolgozni egy cégnél viszonylag könnyű feljebb lépkedni ha jól dolgozol.

De ha te így gondolod ne diplomázz, senki nem kényszerít rá.

33 éves vagyok, és a felvit böngészem. Sírni tudnék. 1. diplomám rajztanári, és egy vizuális kommunikáció mesterdiplomám. 2 év tanítás után végül a pénz miatt a versenyszférában helyezkedtem el, mint tervezőgrafikus. Ezzel jól keresek, de a személyiségemhez nem passzol annyira ez a kocka üzemmód, hiába szép, kreatív pálya, nagyon rögös az út és borzasztóan kiszámíthatatlan, mit hoz a jövő 5-10-15 év múlva. Hiányzik az, hogy emberekkel foglalkozhassak, hogy mozgalmasabban teljen egy napom. Már 10 éve a pszichológia szakkal szemezek, már a művészeti karon is erre akartam átmenni. Aztán most rájöttem, hogy azzal is csak éhbért lehet keresni. Gondolkodom azon is, hogy hagyon az egész álmot a fenébe, és megcsinálok egy marketing diplomát, ami jól passzol a reklámügynökségi tapasztalataimhoz, de leeht ugyanúgy nem lennék boldog. Viszont versenyszféra...

És itt is csak a sok okoskodás megy, hogy mérnöknek meg IT-snek kellett volna menni, vagy jogra.

Nos, a családban van egy csomó jogász, apámnak jól megy a biznisz, mert még 1000 éve lett magánügyvéd, és a belét is kidolgozta vagy 40 éven át. De a legtöbbjük vagy keveset keres, vagy sokat, de mára már kiégtek, pedig ők is csak 32-33 évesek. Nem csoda, szinte mind adójogász lett, vagy cégügyekkel foglalkozik, aktákat tologatnak nonstop. A jó jogi állások kihalálsos alapon mennek.

A férjem gépészmérnök, rengeteg pénzt keres, mint a többi mérnök és IT-s barátunk is.

Na mit kezdjen ezen információkkal az, akit vagy nem érdekelnek a műszaki dolgok, vagy hülye hozzá? Én is valszeg át tudnék vergődni egy műszaki manager szakon, de mire mennék vele? Utálnám az egészet, és bűn rossz szakember lennék, mert nincs semmi affinitásom hozzá.

Amiben jó vagyok, az a kommunikáció, és a humán, művészeti ágak. Nem fizetik meg. Akkor már akasszam is fel magam?

Kérdező, amikor 18 évesen egyetemi szakot választottunk, senki nem mondta, hogy milyen piaclehetőségek vannak, csak azt, arra menjünk, amiben jók vagyunk. Aki a történelemben volt jó, ment jogra vagy törire, aki meg a bioszban, az orvosira, aki meg szerette a gyerekeket, elment tanárnak, óvónőnek, aztán azok közül is mára mind bankban dolgozik, mert egyiket sem fizetik meg. Aztán amikor találkozunk, mindig mondják, mennyire nem szeretik, mennnyire belefásultak, és milyen kínszenvedés bemenni dolgozni. Nem boldogok.

Szóval nem kell lenézni szerintem azokat a diplomásokat sem, akik alig keresnek valamit, és nem mérnökök, pénzügyesek vagy programozók, hanem azt csinálják, amit szeretnek. Mondom ezt én, 2 felvi lehetőség közt őrlődve, mert tanárként repült minden perc a munkában, de felkopott az álam, a reklámcégeknél tervezőrobotként meg egyrészt vánszorgott az idő, másrészt minden emberekkel foglalkozó ügyfelelmet azon nyomban irigyelni kezdtem.

Akinek van rendes munkaja nyilvan nem a proffession vagy a jofogas aprohirdetesi oldalon szerezte.

Van nyitott poziciok ahova neten tobb ezer jelentkezo beadja az oneletrajzot es abbol kivalasztanak 4et. Esely kb 3-4szazalek,aztan ha behivnak interjura, ott meg a maradek 4bol kivalasztanak egyet aki megfelel, a tobbi 999 ember meg mehet a levesbe.

Aztan vannak a zart poziciok amit megsem hirdetnek, es ide kell az ismertseg, protekcio.

Amugy akinek van munkaja kivancsi vagyok hogyan szerezte.

A legpiacképesebb diplomám egy nyelvszak, aztán mégis a felső jövedelmi decilisbe tartozom 27 évesen. Elsőgenerációs értelmiségi vagyok, szüleim támogattak, amiben tudtak, de anyagilag nem igen tudtak. Protekcióm soha nem volt, csak munkamorálom, így is elég hamar vezető pozícióba kerültem.

Tudni kell pár nyelven, kell egy random diploma, el kell kezdeni dolgozni valahol, azt nyomni jó keményen és pár év múlva már van is eredménye.

"Amugy akinek van munkaja kivancsi vagyok hogyan szerezte."

A számomra szimpatikus cégek holnapján megnéztem milyen nyílt pozíciók vannak és ahol volt olyan ami passzolt a végzettségemhez oda elküldtem az önéletrajzom. Egy cég volt ahova nagyon szerettem volna menni, de nem találtam milyen üres pozíciók vannak, nekik írtam aztán elküldték mire lehetett épp jelentkezni. Talán 10 helyre írtam, kb a fele reagált és azokhoz mentem interjúra, 2 volt akik felvettek volna többkörös interjú után. Végül az alapján döntöttem melyiknek rugalmasabb a munkaideje. Szerintem sokan szereznek hasonlóan munkát, esetleg egy netes álláskeresőn keresztül jelentkeznek.