Mennyire számít ez kalózkodásnak, szakbarbárságnak? (hosszú és bonyolult)

Egy művészeti egyetemre jártam. Nekem kiemelkedő tehetségem van a minták (pattern) és összefüggések felismerésében illetve vizuális vagyok.

Ezáltal felismertem, hogy ez a művészeti egyetem nem másról szól, mint arról, hogy tehetséges diákok halmazát hívják be, majd ebből az anyaghalmazból megpróbálnak pénzt csinálni.

Ötleteket szivárogtatnak ki, szívnak el, vagy épp személyes üzleti projecteket adnak ki "feladatnak" amelyet a diákok megoldanak. Szóval a diáksereg úgy működik a kreatív egyetemen mint egy intelligens számítási felhő.

A baj az, hogy abban a pillanatban, ahogy felismertem ezt a pontot és "letéptem" magam arról a szálról ami egyenesen elszívja az ötleteimet, energiáimat, szóval lekapcsolódtam a hálózatról, annak ellenére hogy továbbra is produktív tevékenységet végeztem, csak próbáltam a saját oldalam felé gyarapítani, egyszerűen lekapcsoltak az egészről, mint az immunrendszer ami megtámadja a kórokozót úgy "választott" ki az egyetem rendszere is mint számára nem hasznos tagot.

Nos a baj itt ott kezdődik, hogy ugyanakkor feltöltöttek mindenféle maszlaggal. Szakmai tisztelet, szakma szeretete, alázat SZAKMAI ALÁZAT? (ugye?)

Szóval hogy alázkodjak meg a "szakmai elit" véleménye előtt és ne merjek semmit se tenni ne merjek publikálni, stb addig amíg rá nem bólintanak különben jajj nekem.

Utólag felismertem, hogy ezt még bizonyos előadásokon EL IS MONDTÁK.

Most ott tartok, hogy végeztem ezzel az egésszel és ott hagytam az egyetemet, és üzletbe szeretnék kezdeni.

Pontosan látom, hogy mire van piaci igény és meg is van a kellő tehetségem a megvalósításhoz, viszont előre látom, hogy egyszerűen gyűlölni fognak azért, mert a tőlük összegyűjtött tudást "rossz célra" vagyis öncélra használom.

Foglalkozzak ezzel?

Ez valóban szupresszió?