Ingatlan eladásnál a tulajé lesz a pénz vagy a haszonélvezőé?
Édesapám vett egy ingatlant, amit el szeretne adni. Az én nevemen van, én vagyok a tulaja. Édesapám a haszonélvező.
Ha ügyvéddel megyek aláírni (persze apámnak külön ügyvédje van) az eladásról szóló papírokat, és az új tulaj átadja az összeget, akkor az az összeg melyikünket illeti meg?
Jogosan követelhetem az eladási árat?
Te mint tulajdonos tudod eladni. Ha édesapád, a haszonélvező nem mond le a haszonélvezeti jogáról, akkor azzal terhelten. Tehát a haszonélvezet nem gátolja a tulajdonátruházást (nem jelent forgalomképtelenséget), viszont csökkenti az ingatlan forgalmi értékét, hiszen ez egy teher. (Meg a potenciális vásárlók körét is persze.)
Vagy pedig apukád lemond a haszonélvezeti jogáról, akár ingyenesen (ajándékozás), akár visszterhesen, és akkor az megszűnik, te pedig tehermentes ingatlant adsz el. A vételár téged illet, de pedig - amennyiben visszterhes a lemondás - annak ellenértékét fizeted apukádnak. A vevőnek ehhez úgymond nincs köze, őt az érdekli, hogy tehermentes ingatlant szerezzen.
A haszonélvező nem tudja eladni az ingatlant.
nagykorú vagyok már, még fiatalkorú voltam amikor a nevemre lett íratva a lakás.nem túl jó a kapcsolatunk apámmal, ezért félek hogy velem akarja kifizettetni azt az adóterhet amit "nekem" (mert ő magának akarja a pénzt hogy másik házat vehessen) kötelességem adóbevallásba is bevallani, és befizetni.
Igen, ő lemond a haszonélvezetről, mert ő akarja eladni a lakást, én pedig annyira nem.
tehát az ingatlan tisztán lenne eladva.
tehát ha úgy van hogy az asztalon van a pénz akkor én kisétálhatok vele szemrebbenés nélkül vagy ezt előzetesen meg kell beszélni és a papirokba beleírni?
"Édesapám vett egy ingatlant, amit el szeretne adni. Az én nevemen van, én vagyok a tulaja. Édesapám a haszonélvező."
Ez volt a kérdés eleje.
Édesapa nem adhatja el, mert nem az övé. Ezt már tisztáztuk. A többi pedig le lett írva.
Az első 2 mondat bemásolt máshonnan, és csak azért, mert lusta voltam legépelni újból. Ettől függetlenül a tények megállják a helyüket.
Az más dolog, hogy mennyire forgalomképes egy ingatlan haszonélvezeti joggal terhelten. Lehetséges, hogy valaki a kiskorú gyerekének venné meg, az pedig ráér kivárni a haszonélvező halálát. Hasonlóan pocsék ügy végrehajtási joggal terhelt ingatlant venni. De mégsem lehetetlen... :)
Az állagmegóvás pedig a benne lakó kötelessége. A haszonélvezeti jogról való lemondás, vagy megváltás után a haszonélvező köteles úgy átadni az ingatlant, hogy tovább hasznosítható, vagy rendeltetésszerűen használható legyen. A megváltás esetén az árban ezt is figyelembe lehet venni. Az állagromlást.
"Az állagmegóvás pedig a benne lakó kötelessége"
Na ebben tévedsz.
A rezsit az fizeti, aki benne lakik, azaz a haszonélvező.
De az állagmegóvás a tulajdonos kötelessége.
Jelen esetben a faternak kell fizetni a villanyszámlát, de ha pl. egy családi ház beázik,a tető javítása a tulajé.
Erről írtam, hogy akkor is költségek merülnek fel, méghozzá akár elég nagy költségek is, ha az illető 20-30-40 évig be sem teheti a lábát abba a házba.
Egy csőtörés is hasonló eset.
Szóval lehet megveszed áron alul, aztán fizethetsz még rá, de beköltözni nem tudsz.
Igen, lehet hogy valaki a gyerekének veszi meg, aki 10 vagy 20 év múlva örülne egy lakásnak, de lehet a benne lakó jelenleg 40-50 éves ember 90 éves koráig fog élni. Akkor aztán volt értelme megvenni az újszülött gyerekednek, ha az majd 40 év múlva tud belépni a saját tulajdonába.
Csinálja, aki jó üzletnek érzi, én akkor sem vennék ilyet, ha feleleges pénzem lenne.
Az egy dolog, hogy Te nem vennél ilyet, de a többiekre bízd a döntést rájuk.
Állagmegóvás alatt azt értem, hogy a haszonélvezet megszűnte után köteles rendeltetésszerű állapotban visszaszolgáltatni a tulajdonosnak. Ahhoz pedig szükséges az, hogy megóvja az ingatlan állapotát. A rendkívüli javítások, felújítások költsége természetesen a tulajdonost terhelik.
Tehát állagmegóvásról beszéltünk, nem pedig felújításról. Az ember nem cseréli le hetente a tetőt, tehát az nem állagmegóvás, hanem rendkívüli javítás, felújítás. A csőrepedés szintén "rendkívüli" (az sem történik nap, mint nap), ráadásul köteles tűrni, hogy a tulajdonos a szükséges mértékű kárenyhítést elvégezze.
Ha az ingatlan használója az ingatlanban kárt okozott, azt köteles megtéríteni. Nem tartozik a kár fogalmába a rendeltetésszerű használatból eredő amortizáció.
Mindenkire rábízom a döntést, mindenkinek jogában áll hülyének lenni.
Csak úgy adod elő, mintha ez mindennapos lenne, én pedig próbáltam rávilágítani, hogy egyáltalán nem jellemző ebben az országban.
"Csak úgy adod elő, mintha ez mindennapos lenne, én pedig próbáltam rávilágítani, hogy egyáltalán nem jellemző ebben az országban."
Nem "úgy adtam elő", hanem leírtam a tényeket.
Nem az volt a kérdés, hogy jellemző-e ilyen ügylet Magyarországon. :)
Kettőnk közül én voltam az, aki leírta, mi a teendő.
Te meg folyton kitértél olyasmire, ami a kérdező számára nem opció.
Nem én vittem félre ezt a témát...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!