A magyar vállalkozók miért ennyire simlisek?

Erre mondjuk nagyon egyszerű a válasz 2 pontban:

- Mert az állam engedi (nem elég szigorúak az ellenőrzések, a büntetési tételek és igazából a politikusok is csinálják, tehát nem is érdekük az erős fellépés)

- A megélhetési kényszervállalkozók (a vállalkozások 80-85%-a) nem tudja kigazdálkodni a magas járulékterheket. Valójában min. a felük az alacsonyakat sem. És életben akarja tartani a vállalkozást.

Azért ez erős általánosítás.

Én - habár van amiben simlizem - fent említettek közül (bejelentéssel trükközés, szabadság, betegség esetén kirúgás, túlórapénz nemfizetés, nincs TB fizetve) egyikkel sem élek és éltem (mert úgy érzem nem lenne korrekt a munkavállalóval).

Amúgy aki csinálja azért csinálja, mert:

1: megteheti, nagyobb a nyereség mint a lebukás valószínűsége és utána a szankciók,

2: egy kapzsi disznó és többet akar keresni.

Nekem nincs alkalmazottam, de párszor végiggondoltam már, milyen lenne, ha lenne.

Én ugye ha dolgozom, akkor fizet az ügyfél, ha nem dolgozom, akkor nem. Ha lenne egy alkalmazott, akkor köteles lennék perkálni neki akkor is, amikor szabadságon van meg akkor is, ha beteg. (A kakaót ne vigyem neki ágyba?) Mindezt úgy, hogy amit adnék neki pénzt, annak felét lenyúlja az állam, aztán én vagyok a szemét, amiért csak ennyit fizetek. Ja és ha terhes lesz, akkor tartsak két alkalmazottat egyszerre (őt meg akit betanít), engedjem el három évre (vagy ha hamarabb jönne, akkor rúgjam ki azt, aki helyette húzta az igát), egyből adjak ki több hónap szabit, hogy kipihenhesse a pár év nem dolgozás fáradalmait, és tanítsam be újra, mert mindent elfelejtett. Azt mondom, kell a fenének alkalmazott (igen, tudom, most írjátok majd, hogy ilyennek, mint én, ne is legyen, mert nem érdemlem meg azt a rengeteg remek munkaerőt, aki ebben az országban él és egymást biztatja GYIK-en, hogy hogyan tud lógni a meló elől). Nem kellene egy kisvállalkozástól ugyanazt elvárni, mint egy multitól, ahol tökmindegy, hogy az 500 alkalmazottból valaki szabin vagy táppénzen vagy gyesen van.

Utolsó: van az utolsó mondatodban igazság, de én inkább abban látnám a siker zálogát, hogy NE LEGYENEK a tönk szélén himbálózó, magukat épp hogy csak fenntartani képes kisvállalkozások.

Akkor ugyanott vagyunk, nem? Én simán betiltanám az összes kkv-t ha rajtam múlna, csak nagyvállalat szintű cégformát ismerném el, amiknek már nem érné meg, hogy ilyesmivel cigánykodjon. Ott is lehet leépítés költségek miatt, akár többszázas nagyságrendben is egyszerre, de aki éppen a foglalkoztatottjuk, azokkal már nem szórakoznak a bejelentésen, táppénz kifizetésen, és a többin.

Olyan ez, mint amit az a kretén "vörös gróf", a Károlyi csinált, hogy - egyéb jeles érdemei mellett -, felosztotta a birtokát törpeparcellákra a parasztjai között, mert azt hitte, hogy majd ebből lesz az anyagilag független, önellátó paraszti réteg, a szabad ország!

...aztán persze ezek rövid úton mind becsődöltek, mert a talpalatnyi földjüket még a maguk ellátására se tudták gazdaságosan megművelni, nemhogy majd meggazdagodjanak belőle.

Megértem én, hogy ha van rá lehetőség, sokan simliznek meg trükköznek, mert ők a maguk részéről jól élnek ebből. Jobban, mint ha alkalmazottak lennének.

Én csak azt mondom, hogy ha lehetőségem lenne rá, megtiltanám, hogy ilyen egy emberre méretezett vállalkozások egyáltalán alkalmazottakat vegyenek fel, cégek legyenek. Aki tud, alapítson nagyvállalatot, az már nyilván nem szorul rá ilyen trükkökre.

Ez szerintem jobb lenne mindenkinek.