Miért a germán gyökerű országokban a legjobb az életszínvonal? Ők fejlettebbek mint a többi emberféle? Intelligensebbek?

"Mit tudnak jobbak a germán népek mint a többi?"

Szervezni és dolgozni.

a nejem sváb

Könnyen tanul és szorgalmas, kitartó és szabálykövető és van neki önbizalma. nagymértékben ilyen, szinte végletekig.

kicsi az átlátóképessége és a logikája, együttműködésre képtelen, akaratos, de nem törtető és nem becsvágyó, nem ismeri el a hibáit, komplexusai nincsenek, megbízhatatlan, ígéreteit egyoldalúan nem tartja csak ha érdeke

spórolni nem tud, nem is értem miért hiszik a svábokról ezt

Történelmi gyökerei vannak a dolognak, és nem fogható egyetlen tényezőre.

- Az északi népeknél nagyon fejlett az együttműködésre, összefogásra, win:win szituk kialakítására való hajlam, magas a szervezettség ennek sokak szerint a klímában keresendő az oka, egy kemény északi telet pár ezer éve még nem lehetett úgy túlélni, hogy arra nem készült fel az egész közösség közösen (ugye akkoriban még nem lementek az emberek a tescoba, meg fűtöttek a bármikor érkező gázzal/villannyal), és az ott kialakult modellek nagyon hasznosak a modern üzleti környezetben is. Együttműködés, jól szabályozottság, magas szervezettség. Kb minden nagyvállalat ezt szajkózza ma is, de nem mindegy, hogy ez mennyire van az emberek "vérében".

- protestáns hit. Az északi területek később többségében a protestáns vallások kövezői lettek, azok között pedig nagyon sok a munkát dicsőítő, a puritánabb életmódot előtérbe helyező irányzat, ami segítette őket a tőke felhalmozásban, és az ipar kialakításában.

- kedvező üzleti környezet: az északi országok többségében a középkor óta erős ipari/kereskedlemi érdekvédelem működött (céhek), ami lehetővé tette egyrészt a tőke felhalmozást (további befektetések), másrészt innováció, befektetés ott van, ahol nem kell félned, hogy a felhalmozott tőkédet holnap elviszi a király vagy a politikus. Ez az északi országokban ezer éves múltra tekint vissza, más országokban még ma sem egyértelmű.

- elkerülték a "dutch disease" legnagyobb buktatóit. Ez a kifejezés arra szolgál, hogy egy ország ami szerencsés helyzetbe kerül (pl gyarmatosítás, vagy az arabok olaja) mit kezd a helyzetével, mennyire lesz függő attól az egy dologtól ami a gazdagságát jelenti. Egyrészt a britek kivételével az északiak nagyrészt lemaradtak a gyarmatosításról, másrészt például a norvégok a méretüket is figyelemebe véve nem ülnek kisebb olaj kincsen, mint az arabok, mégsem lettek olaj függők, a bevételek nagy részéből tartalékot képeznek, és nem hanyagolják el a többi iparágat sem.

Érdemes megnézni, hogy a gyarmatok összeomlásával mi történt például a spanyolokkal vagy a portugálokkal, akik gyakorlatilag a teljes gazdaságukat a gyarmati bevételekre alapozták, vagy mi történik 1-1 olaj exportőrrel olajár zuhanáskor, mikor kiderül, hogy az olajon kívül mindenből bevételre szorulnak (még benzinből is), mert egy ócska traktort nem vettek a jobb években, vagy egy finomítót nem húztak fel.

A németek eleve nem járhatták ezt az utat, sem nyersanyagaikat, sem gyarmataikat tekintve nem túl kiemelkedők, így marad az innovációra, munkára, iparra épülő gazdaság fejlesztés útja.

Kb így ezeket szokták a legfontosabbnak tartani, természetesen a puszta szerencsétől kezdve addig, hogy a világháború után az északi országok vezető mibe fektették az újjáépítésre kapott segélyeket, és más országok mire költötték, egészen addig, hogy az egyén hogyan viselkedik 1-1 szituációban rengeteg minden közrejátszik.