Melyik a világ leggyengébb és legerősebb devizája?

Tessék, bogarászd ki? [link]

A HUF közelében nincs a leggyengébbeknek.

Az adott országok befektetési aranyérméi a legerősebbek.

Pl.: Dél-Afrika = Krugerrand.

[link]

Aki annyit tudsz beröfögni hogy az kérdés értelmetlen, de megmagyarázni már nem, az miért ír ide?!

A kérdés nem értelmetlen. Itt egy lista a 10 legerősebb devizáról:

[link]

Itt pedig a leggyengébbek:

[link]

Jelenleg:

1 kuwaiti dínár = 924 Ft, azaz 1000 Ft 1.0817 kuwaiti dínárt ér

1 iráni riál = 0.0093 Ft, azaz 1000 Ft 107,195 iráni riált ér!

De, a kerdes tokeletesen ertelmetlen. Egy deviza nem attol "eros" mert szamszeruleg tobb idegen devizat kell erte adni. Az arfolyam onmagaban nem mutatja a deviza erosseget.

Ha holnap a magyar forintot denominalnak, levagnanak egy nullat a vegerol, es nem 315 forint lenne egy euro hanem 31,5, akkor hirtelen erosebbe valna? Tobbet kapnal erte, kisebb lenne az inflacio, kisebb lenne az arfolyamingadozas?

Az "erosseg" devizak eseteben nem ertelmezheto fogalom. Az ertekallosag, az alacsony inflacio, az adott orszagban a relativ vasarloero mind ertelmezheto, az erosseg nem.

What Determines The Strength Of A Currency? | Forbes

[link]

Van igazság abban amit írsz, de láthatod hogy létezik olyan fogalom hogy egy "deviza erőssége".

Amire a kérdező volt kiváncsi az a Nominal Effective Exchange Rate (ami az erősség mérésének egy formája), erről itt olvashatsz:

[link]

Ezeket írtad:

1) Egy deviza nem attol "eros" mert szamszeruleg tobb idegen devizat kell erte adni.

2) Az "erosseg" devizak eseteben nem ertelmezheto fogalom.

Ez a két mondatod logikailag kizárják egymást, ellentmondásosak. Egy objektumot ellátsz egy tulajdonsággal, majd kijelented hogy az a tulajdonság nem értelmezhető arra az objektumra.

Alapelvem hogy abbahagyom a vitát azzal, aki ilyen gondolati hibát követ el: bármit is mondok, bármilyen érvet használok, nem fog közeledni az álláspontunk.

További szép napot, jó hétvégét!

Egy lehetséges összehasonlítás a Big mac index. A Big mac egy közismert hamburger, ami a statisztikába bevont országokban kapható. Egyforma a formája íze szaga, súlya összetétele. Remélhetőleg a know-how (licence) díja is azonos mértékben terhelődik rá. Viszont eltérő mértékben adódik hozzá az adott ország munkabére, alapanyag ára, és az üzletek rezsiköltsége. Ezeket az eltérést illusztrálja a Big mac index.

A stabilnak vélt országokba a befektetők szívesen viszik a pénzt, ezzel ezen országok pénzére felülértékelő nyomást gyakorolnak.

A zavargásokkal sújtott és politikailag instabil, vagy túlzott mértékben eladósodott országokba viszont nem szívesen fektetnek pénzt, így ezeknek az országoknak a pénzére alacsonyabb kereslet mutatkozik, tehát a pénzük vásárlóereje is alacsonyabbá válik a többi országéhoz képest.

Egy másik hatás a SPEKULÁCIÓ. Ezt figyelhettük meg a deviza alapú hitelek kapcsán.

A befektetők a rábízott pénzeszközöket pl. CHF-ben denominált befektetésekbe kötötték le. A bankok ezeket a pénzeket CHF-ben denominált kölcsönként folyósították ki, ezek közismertebb néven a devizahitelek. Ezt követően a befektetők igyekeztek mindenkit arra buzdítani, hogy ezektől a túlzottan eladósodott kockázatossá vált régióktól elforduljanak és helyette svájci frankba (menedék valuta), vagy USA befektetésekbe csoportosítsák át megtakarításaikat. Az eredmény nem maradt el, szemmel láthatóan módosultak az árfolyamok.

Olyan ez, mint mikor a lóverseny pályán elhíresztelik, hogy XY zsoké a legesélyesebb a győzelemre, majd mikor a nézők zöme megteszi a tétjeit XY győzelmére, akkor szólnak a zsokénak, hogy nyert egy gyertyafényes vacsora meghívást kedvenc éttermébe, ezért csak úgy barátilag javasolják neki, hogy kímélje magát a pályán, nehogy éjszakára túlságosan kimerüljön.