Hogyan járnék jobban nyugdíj tekintetében?

Az rontja a legjobban a nyugdíj összegét, ha egyáltalán nincs olyan jövedelem, ami a nyugdíjalapba beleszámítana.

Annál rosszabbul semmi sem rontja.

Van lehetőség külön megállapodást kötni a nyugdíjbiztosítási szervvel arra az időszakra, amikor nincs nyugdíjalapot képező jövedelme, hogy saját maga fizeti - legalább - a minimális összeget azért, hogy az az időszak szolgálati időként is, és a nyugdíj összegének kiszámításához is beszámításra kerüljön.

Ez havonta nem kis összeg, és nem mindenki tudja felvállalni.

Dolgozni viszont nem kötelező, de ha nincs jogviszony, és semmi más jogon nem lesz az illető járulékfizetés nélkül egészségügyi ellátásra jogosult, akkor maga után kell fizetnie a köznyelvben ismert "TB-jét" is.

Tudomásom szerint az ápolási díj ezt kiváltja, és még az is lehet, hogy a nyugdíjnál is beszámításra kerül.

A nyugdíj összegét két dolog befolyásolja. Egyik a nyugdíjjárulék-köteles jövedelemtömeg, amelyet 1988. évtől kezdve egészen a nyugdíjazásáig elért, valamint azok a jogviszonyok, munkaviszonyok, amelyeket egész élete során elért, és szolgálati időként figyelembe lehet venni.

Az első minél nagyobb összeg, a szolgálati idő pedig minél több, annál nagyobb lesz a nyugdíj összege is.

Annál több... jóval.

Konkrétan:

A nyugdíj összege elsősorban a megszerzett szolgálati időtől, valamint az ún. átlagszámítási időszak (1988.01.01-től a nyugdíjazásig terjedő időszak) alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek alapján számított átlagkereset összegétől függ.

Aki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, vagy rá a biztosítás nem terjed ki, illetve ha valakinek a biztosítása szünetel (pl. fizetésnélküli szabadság miatt) megállapodást köthet a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, illetve az ehhez kapcsolódó figyelembe vehető jövedelem megszerzése céljából.

Megállapodást belföldi nagykorú, nem nyugdíjas személy köthet.

Megállapodás legkorábban annak a hónapnak az első napjától köthető, amely hónapban a megállapodás megkötését kezdeményezték.

A megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget havonta - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - kell teljesíteni.

Mivel a megállapodás megkötése önkéntes, így a mindenkor aktuális havi befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.

A megállapodás megkötésénél a nyugdíjjárulék-fizetés alapja a megállapodást kötő személy által meghatározott jövedelem, amely legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A minimálbér összege 2015. január 1-jétől havi 105.000 forint. Megállapodás esetén a nyugdíjjárulék mértéke 34 %.

Példák a fizetendő összeg megállapítására:

minimálbér alapján megkötött megállapodás esetén 105.000 * 34 % = 35.700 forint.

120.000 forint választott összeg esetén 120.000 * 34 % = 40.800 forint.

A megállapodás mind a szolgálati időre, mind a nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen vonatkozik.

Nem köthet megállapodást az a személy, aki

- biztosítással járó jogviszonyban áll és biztosítása nem szünetel,

- egy olyan országban minősül munkavégzés alapján biztosítottnak, amely vonatkozásában az Európai Uniós koordinációs rendeletek alkalmazandók, vagy amely országgal Magyarország szociális biztonsági tárgyú egyezményt kötött.

Aki úgy köt, vagy úgy tart fenn megállapodást Magyarországon, hogy azzal párhuzamosan mégis egy másik országban dolgozik és ott az alapján biztosítottnak is minősül, annak a megállapodás alapján történő jogszerűtlen járulékfizetése alapján nem lesz magyar szolgálati ideje.

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a www.onyf.hu/hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /megállapodások menüpontban található.