Mit jelent az, hogy egy ország kötvényt bocsát ki? Eladják az országot? Vagy hitel felvételével ekvivalens?

"Mit jelent az, hogy egy ország kötvényt bocsát ki?"

Azt, hogy csinál egy kötvényt, és azt eladja. Vagyis kötvényt bocsát ki. Nem nagyon van mit magyarázni ezen. A kötvény egy papírcetli, amit egy bizonyos időpontban (lejárat) bizonyos pénzösszegre be lehet váltani, pontosabban a lejárat időpontjában bizonyos pénzösszeggé "változik át" a számládon lévő kötvény.

"Eladják az országot?"

Az országok nem tartoznak a forgalomképes javak közé. Országokat nem lehet adni-venni.

"Vagy hitel felvételével ekvivalens?"

Gyakorlatilag a hitelfelvétel egyik formája (most mellőzve a gazdasági jogi precízkedést).

"Vagyis hitelt vesz föl az ország befektetőktől, és a jövőben többet fizet vissza?"

Kötvényt bocsát ki. Azt, hogy kötvényt bocsát ki, azért mondják úgy, hogy kötvényt bocsát ki, mert nem lehet egyszerűbben és pontosabban mondani. Kötvényt bocsát ki és kész.

Mondok egy nagyon primitív példát. A diszkont kincstárjegy egy olyan papírcetli, amire rá van írva, hogy mondjuk 2010 augusztus 1-jén ez beváltható egy 10 ezer forintosra. Ezt te most meg tudod vásárolni az államtól mondjuk 9800 Ft-ért. Odaadsz az Állam bácsinak 9800 Ft-ot, cserébe kapod ezt a cetlit. Ez a cetli augusztus 1-jén vissza fog változni egy 10 ezer forintossá. Természetesen ez az egész ma már bankszámlán történik, fizikailag nem létezik semmiféle cetli. Más esetben veszel egy államkötvényt, amire rá van írva, hogy mondjuk 10 000 Ft, és 2 év múlva, amikor lejár, 11 000 Ft-ra ez beváltható. Mert fix kamatozású. Vannak még más konstrukciók is, pl. olyan papírcetlik, amelyeknek nem fix a kamatozása. És még ezerféle ilyen izé.

"De mi határozza meg az árfolyamot, vagy előre meghatározott az időpont és fix az összeg?"

Kötvénynél rendszerint van egy fix lejárati érték és meghatározott kamatozás. De ez nem ilyen egyszerű, mert bizonyos esetekben a piacon lehet kötvényt venni. Vegyük az említett diszkontkincstárjegy (dkj) esetét, mert ez a legegyszerűbb.

Mondjuk, hogy 2010 márc 1-jén az állam kibocsát diszkont kincstárjegyeket, amik 2011 márc 1-jén járnak le. Azaz 2011 márc 1-jén 10 ezer forintot fognak érni. Mennyiért lehet ezeket megvenni? Aukción adják el őket, illetve a másodpiacon forognak. Gyakrolatilag kb. 9450 forintért fogod megkapni őket, ha venni akarsz, mert kb. ez lesz a piaci ár (5,5% éves kamatnak fog megfelelni, mert kb. a jegybanki alapkamat környékén van). Ha viszont pl. államcsőd szélén tántorogna az állam, akkor kockázatos lenne a DKJ (tehát: megkapod 2011 márc 1-jén a 10 ezer forintodat, de mi van, ha nem???). Ha az ország a csőd szélén tántorog, akkor magasabb lesz a hozam, mert a befektetők nem hajlandók 9550 forintot adni valamiért, ami lehet, hogy holnap már nem ér semmit. Ezért a DKJ ára mondjuk leesik 8800 Ft-ra, ami 12% hozamot jelent. Kb. ilyen hozamok voltak mondjuk 2008 őszén a kötvénypiacon.

"Akkor miért hívják kötvénykibocsátásnak, miért nem hitelnek?"

Mert a kötvénykibocsátás kötvénykibocsátás.