Mi a befektetés lényege?

A befektető célja, hogy a befektetett pénz értékét egyszer visszakapja. Mellé társul az, hogy a legtöbben lehetőleg extra profittal akarják, tehát többet akarnak visszakapni, mint amennyit betettek. Ez természetes.

Befektetés sok minden lehet. Ma befektetések alatt főleg tőkepiaci, illetve reálgazdasági befektetéseket értünk. Az előbbi lehet például a pénzünkkel való tőzsdézés, kötvényvásárlás, devizaspekuláció, árupiaci ügyletek, stb. Az utóbbi lehet például a pénzemből egy autószalon, egy cukrászda, egy magánrendelő vagy bármilyen vállalkozás elindítása.

De valójában a befektetés a definíciója szerint ennél többet is jelent. Befektetés például a bankban lekötni a pénzt is, hiszen a tőke itt is növekszik. Befektetésnek tekinthető egy gyermek helyes felnevelése, aki a szülei hatására mentálisan stabil, értelmes ember lesz, akit ráadásul még jó egyetemre/szakközépbe is járatnak, akiből így nem szegény, hanem módos ember lesz és később segítheti az idős szüleit. A végén a gyerekbe fektetett pénz megtérül a szülők számára, ha az idős szüleit tudja segíteni. Befektetésnek tekinthető például a könyvek vásárlása is. Könyvekre néhány tízezer forintot költve olyan tudás építhető össze (a megfelelő könyvekből), amiket pénzre, sőt, jelentős vagyonra válthat az ember (például a megfelelő tőzsdés könyvek olvasása).

A nyereség és a veszteség a kockázatvállalástól függ.

De valójában mindenki spekulál az életben. Erre megint kevesen jönnek rá. Még az átlagember is spekulál nem tudatosan, amikor a pénzügyeit intézi. Mert az is spekuláció, ha nem spekulálunk. Spekulál az az átlagember, aki egész életében forintban tartja a pénzét és eszébe sem jut más pénzre váltani. Arra spekulál, hogy a forint tartósan erős és stabil valuta, amit nem éri meg váltogatni más devizák között. Spekulál az átlagember, amikor megvesz ma valamit olcsóbban, mert attól tart, hogy jövőre már többe fog kerülni, mint idén. Spekulál az, aki nem csinál semmit, mert arra játszik, hogy neki úgy lesz a legjobb, ha nem csinál semmit.

Visszatérve a nyereség, veszteség kettősre.

Minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb a nyereség, de a veszteség esélye is.

Szeretnél 5%-ot? Akkor tedd bankba.

És 7%-ot? Akkör tedd kötvénybe. De ha az a valami csődbe megy, amit a kötvényt kibocsátotta, akkor buktál mindent.

Szeretnél 10-15-20-40-100-500%-ot? Akkor válassz komolyabb befektetést, de ne csodálkozz, ha elbukod mindened.

1. A cég a tőzsdén is jegyezve van. Ez a ritkább Magyarországon, de az USA-ban pl. gyakoribb. Ez esetben csak annyit, hogy a meglévő pénzéből a tőzsdén (Budapestin, New Yorkin, Párizsin, Londonin, stb.) vesz a cég részvényeiből, azaz a cég tulajdonosává válik.

2. A cég nincs a tőzsdén jegyezve. Ez Magyarországon gyakoribb, mivel itt nagyon kevés cég van a tőzsdén. Ez azt jelenti nálunk általában, hogy betársul pénzel valaki mellé a cégbe. Képzeld el, hogy van egy magyar vállalkozó. Van egy jó ötlete, de nincs pénze. Lehet hogy ő a következő magyar Bill Gates, Mark Zuckerberg (facebook), stb, de ugye nincs pénze. Ekkor valakitől pénzt kér, hogy azt fektesse be a cégbe.

Például ha találok egy jó céget, amibe be kell fektetni a tulaja szerint 5 milliót, hogy az elképesztően sikeres legyen. Akkor befektetek 5 milliót és cserébe még mondjuk megkapom a cég tulajdonjogának 49%-át. Akkor ha a cég tényleg sikeres lesz, sokkal több pénzt kapok vissza, mint az 5 millió forint, de az alapot mindenképpen. Vagy ha a cég nem lesz sikeres, akkor elbuktam a pénzem. Ez a kockázati része, amit fel kell vállalni.