Tudok diákmunkázni iskolaszövetkezeten kívül?

Ahogy leírtad, nem TELJESEN.

Bemehetsz a Tescóba, ahol adhatnak neked munkát, de azt fogják mondani, hogy a szerződést kössétek meg egy iskolaszövetkezeten keresztül.

Azért, mert a munkáltatónak ez éri meg.

Egy diákmunkavállaló után csak a 16%-os SZJA-t kell fizetni.

Ergó ha a diákmunkás 64 ezer forintot keres 1 hónapban nettóban (amennyi a minimálbér), akkor a diákmunkás után a cég 76 ezer forintot fog fizetni (bruttó), míg egy normális dolgozó után 98 ezret. Vagyis havi 22 ezret spórol a cég azon, hogy iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztat. Nincs olyan munkáltató, aki ezt a lehetőséget kihagyná.

Ezért mondom, hogy maximum az lehetséges, hogy bemész, azt mondják dolgozhatsz náluk, de mindenképpen mondanak egy iskolaszövetkezetet, amin keresztül dolgoznod kell náluk, hogy nekik is megérje.

Persze, hogy tudsz, nem kell feltétlenül az hogy a szövetkezet közvetítsen ki. Viszont ha a tesco diákmunkásként alkalmaz, akkor be kell regisztrálnod abba a szövetkezetbe, amelyikkel ők kapcsolatban állnak, és velük szerződést kötnöd.

De iskolaszövetkezet "közreműködése" nélkül is dolgozhatsz, ebben az esetben viszont nem a klasszikus diákmunkáról beszélünk, mert olyan leszel mint a rendes munkavállaló.

Az első válaszoló kever valamit. A 16%-os szja-t nem a munkáltató fizetni, hanem a munkavállaló béréből kerül levonásra. Tehát maga a diák is jól jár, ha szövetkezeten keresztül dolgozik, mert a járulékokkal együtt összesen 34,5%-os levonás helyett csak a 16% szja terheli a bruttó fizetését.

A cégeknek azért éri meg szövetkezet által diákot alkalmazni, mert a 27%-os szociális hozzájárulási adót nem kell megfizetniük. Mondjuk a szövetkezet felszámol némi adminisztrációs díjat, de ez jóval kevesebb, mintha a 27%-os szociális hozzájárulási adót kéne megfizetniük.

3:

Akkor azért mentünk el egymás mellett, mert én a nettó bért vettem összehasonlítás alá, te pedig a bruttó bérre utalsz.

De ugyanaz jön ki végül, amiről te is és én is beszélünk, ha másképp nézzük.

Akkor nézzük a bruttó bér alapján.

Egy átlagos munkavállaló keres bruttó 98 ezret (minimálbér). Ebből kézhez kap 64 ezret, mert a többit elviszik az adók.

Egy diák munkavállaló, aki iskolaszövetkezeten keresztül dolgozik, ugyanazért a munkáért szintén kap bruttó 98 ezret. De ő ebből nem 64 ezret, hanem 82 ezret kap kézhez, mert az adók neki sokkal kisebb részét viszik el a bruttó bérének.

"Egy diákmunkavállaló után csak a 16%-os SZJA-t kell fizetni."

Ez már nem igaz, mert mint korábban is írtam az szja-t nem a cég fizeti hanem a munkavállaló. Az ő béréből kerül levonásra, a munkáltató csak közvetíti az állam felé.

"Ergó ha a diákmunkás 64 ezer forintot keres 1 hónapban nettóban (amennyi a minimálbér), akkor a diákmunkás után a cég 76 ezer forintot fog fizetni (bruttó), míg egy normális dolgozó után 98 ezret. Vagyis havi 22 ezret spórol a cég azon, hogy iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztat. Nincs olyan munkáltató, aki ezt a lehetőséget kihagyná. "

Itt azért megint problémás, hogy a diáknak is 64ezret írtál nettónak (minimálbérnél),holott a 2. hsz-ban már elismerted a 82ezret, a másik, hogy itt is úgy számolsz, mintha a 16%-ot a munkáltatónak kéne fizetni, és a többi fennmaradó 18,5%-ot spórolná meg. Pedig nem így van, és ezt magyaráztam korábban is.

És arról sem feledkezzünk meg, hogy a rendes munkavállaló sem csak 98ezerbe kerül a cégnek (minimálbéres foglalkoztatás esetén), hanem majd 126ezerbe. Ugyanis a 98ezer az csak a bér. Ami levonásra kerül belőle 33810 Ft (adó+járulékok, amikkel ugye kijön a nettó bér) azt mind a munkavállaló fizeti (úgy, hogy a munkáltató levonja a béréből és továbbítja az államnak). A 98ezren felül még plusszban fizet járulékokat az állam felé, ezek a munkáltatót terhelő költségek, ez pedig a jelenlegi minimálbér esetén még kis híján 28ezer.