Ha kint magyar tulaj fel vesz dolgozni, miért nem kéri a Tb kiskönyvet, amit minden helyre kérnek bejelentésnél?

Na akkor megpróbálom elmagyarázni.

Külföldön is akárcsak otthon Magyarországon van egy legmagasabb fix nyugdíj összeg. Kint is akárcsak otthon van egy kötelezően ledolgozott munkaév ami több mint 30 év. Nem írom hogy 33 vagy 35 év, mert pontosan nem tudom.

Ha kint dolgozol mondjuk 10 évet akkor kint fizet Tb-t és nyugdíjat. De külföldön az állami nyugdíj nem sok. Angliában olyan 500-550 font körül van. Ez nem sok. A legtöbb kis nyugdíjas aki nem volt előrelátó az bizony nem wellnessezik. Kint a legtöbb dolgozó (aki előrelátó) az az állami nyugdíj mellé, fizet magánynyugdíjat is. Kint elég jól működik. Aki fizet magán nyugdíjat is, na az nyugdíjasként jól él. Magyarországon azért nem működött a magánnyugdíj rendszer, mert sokan elsikkasztották a pénzt. Nem jól kezelték a dolgokat.

Na szóval ha te 10 évig külföldön dolgozol és kint fizeted az állami nyugdíjat, és Tb-t az neked minden évben rögzítve van iratokkal. Ezeket az iratokat ami tartalmazza a nyugdíj levonásokat, és Tb levonásokat el kell tenni, és gyűjteni kell. (otthon is el kell tenni az adóbevallásokat 10 évre)

Amikor eljön az ideje be adsz mindent papírt, akkor a nyugdíjintézet beleszámolja a kint ledolgozott éveidet. Arányosan kiszámolják hogy kint mennyi nyugdíjat fizettél, és otthon mennyit fizettél. Általában az nyugdíjazás előtti utolsó 10 évet nézik, és annak a legjobb átlagát veszik. Kiszámolják az összes adatokat, és azok után kapsz pénzt..

De olyat tuti ne várj hogy te 10 évig kint fizettél nyugdíjat (az ottani nyugdíjrendszernek, ottani fizetésből) akkor te az ottani befizetésből kapod a fél milliós nyugdíjat..

Te nagyon nem érted ugye???

Ha te magyar céggel mész ki külföldre dolgozni, akkor te ugye magyar munkaadó és cégben dolgozol. Így a nyugdíjat és a TB-t is a magyar munkaadó vonja le a magyar fizetésedből (az egy dolog, hogy esetleg külföldön nem forintba hanem euróba kapod a pénzedet.

Ha viszont te magyar emberként egy külföldi cégnek dolgozol akinek ne adj isten magyar a főnöke az is mindegy. Külföldi cégnek és nem magyar cégnek dolgozol. Az külföldön fog adót levonni, Tb-t és nyugdíjat fizetni. Szóval nem mindegy hogy te a egy bejegyzett magyar cégnél vagy egy bejegyzett külföldi cégnél dolgozol.

Te tényleg érthetetlen vagy.. Nem az számít a magyar nyugdíj intézetnek hogy lát-e pénzt belőle vagy sem. Neked hivatalos irataid vannak hogy életed során dolgoztál 40 évet, és ezt igazolni tudod!

És igen, beleszámítja. Ha annyira nem hiszed el, akkor tessék előkeresni a megfelelő jogi szabályzatot amiben feketén- fehéren le van írva. Vagy tessék felhívni a nyugdíjintézetet és feltenni neki a kérdéseidet.

Azért a nyugdíjintézetnek is be kell ám tartani a jogi szabályokat.

"Nyugdíjszámítás a külföldön és Magyarországon is dolgozó munkavállalóknak"

"Az a tény, hogy valaki 2004-től külföldön dolgozik, nem befolyásolja magyar nyugdíjjogosultságát. Az Európai Unióban dolgozóknál a vonatkozó koordinációs alapelvek egyike a szolgálati idők összeszámításának elve, aminek alapján a más tagállamokban szerzett biztosítási, szolgálati időket figyelembe veszik."

Nyugdíj-megállapítási szabályok

Az uniós koordinációs szabályok szerint alapesetben minimum 1 év szolgálati idő szerzése szükséges egy tagállamban ahhoz, hogy az illető az adott országból résznyugdíjra lehessen jogosult.

Amennyiben egy országban egy évnél rövidebb ideig volt biztosítva, arra külön szabály vonatkozhat, mivel bizonyos országok rövid időszakokra nem nyújtanak nyugdíjat: az abban az országban szerzett biztosítási vagy tartózkodási hónapok, ahol Ön rövid ideig dolgozott, nem vesznek el, hanem a nyugdíja kiszámításakor azokban az országokban veszik figyelembe, ahol hosszabb ideig dolgozott.

Amikor Ön eléri valamelyik tagállamban a nyugdíjkorhatárt, és nyilatkozik arról, hogy egy másik tagállam(ok)ban is rendelkezik szolgálati idővel, az illetékes hatóság majd megkéri a szükséges nyomtatványokat a más tagállambeli társszerv(ek)től.

Amennyiben valaki több uniós államban dolgozott, a nyugdíjának megállapítása két módszerrel történik.

Az egyes országok nyugdíjhatóságai először saját szabályaik és az ott befizetett járulékok alapján számítják ki a nyugdíját. Valamennyi tagállam, amelyben az érintett - a rendeletek személyi hatálya alá tartozó - személy az adott ország jogszabályaiban előírt szükséges biztosítási időt megszerezte és jogosultsága megállapítható, kizárólag ezen idők alapján kiszámítja az öregségi nyugdíj összegét. (ez az úgynevezett független ellátás vagy nemzeti nyugdíj)

Ezek után az egyes országok összeadják a különböző országokban töltött járulékfizetési időszakokat, és kiszámítják, milyen összegű nyugdíjat kapna az illető, ha ezeket a járulékokat az adott ország saját rendszerébe fizette volna be. Ezt az összeget ezután úgy igazítják ki, hogy tükrözze azt a tényleges időt, amelyet az egyén biztosítottként az adott országban töltött (ez az ún. arányos ellátás vagy nemzetközi nyugdíj).

Ezt a két összeget összehasonlítják, és az illető a kettő közül a magasabbat fogja kapni.

Példa:

Rosa 20 évig dolgozott 'A' országban, 20 évig pedig 'B' országban.

A nemzeti megállapítás szerint 'A' országtól havi 800 eurót, B országtól havi 900 eurót kapna, azaz egy hónapban 1700 euró nyugdíjat.

Figyelembe véve azonban a külföldi járulékfizetési időszakokat (az „uniós megállapítás”), Rosa havi nyugdíja 1000 euró lenne 'A' országtól és 1150 euró 'B' országtól.

Rosa tehát erre a magasabb összegre, azaz havi 2150 euróra jogosult.

Nyugdíj igénylése

Mind a biztosítási idők összeszámítására, mind a nyugdíjszámításra az igényjogosult kérelme alapján kerül sor. A koordinációs rendeletek szabályai értelmében főszabály szerint a lakóhely szerinti tagállam illetékes nyugdíjbiztosítási intézményénél kell az egyes ellátásra való igényeket benyújtani. Ez a tagállami intézmény fogja a kérelem alapján kitöltött formanyomtatványokat mindazon tagállam illetékes intézményének megküldeni, az adott tagállamban szerzett szolgálati/biztosítási idő igazolásával együtt, amelyben az igénylő további szolgálati/biztosítási időt szerzett. Egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik a jogosultsága az adott ellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette az igénylő.

Amennyiben az illető sohasem dolgozott abban az országban, ahol jelenleg él, akkor annak az országnak az illetékes nyugdíjhatóságnál kell benyújtania a kérelmet, ahol legutoljára dolgozott. A kérelmét ott fogják feldolgozni.

Az igénybejelentéssel automatikusan megnyílik mindazon tagállamok jogszabályai szerint járó juttatásokra való jogosultság, amelyeknek feltételeit - az igénybejelentés tartalmából következtethetően - az igénylő teljesíti. Természetesen más a helyzet, ha az igénylő kifejezetten kéri öregségi nyugdíjának elhalasztását, amelyre egyébként egy vagy több tagállam jogszabálya szerint jogosult volna.

A lakóhely szerinti országban csak akkor nyújthat be az illető nyugdíj iránti kérelmet, ha elérte az adott ország jogszabályban előírt nyugdíjkorhatárát. Amennyiben más országokban is szerzett jogosultságokat, nyugdíjának azon részét csak akkor fogja megkapni, ha elérte az azokban az országokban jogszabályban előírt nyugdíjkorhatárt.

A P1-es (régi E 200-as nyomtatványok) formanyomtatvány segítségével történik különböző szolgálati és biztosítási idők összeszámítása, illetve a résznyugdíjak kiszámolása.

Az igénybejelentést a különböző nyugdíjkorhatárok betöltésekor - eltérő időpontokban - meg kell ismételni. Ez tehát azt jelenti, hogy sem a többi tagállam intézményei, sem a magyar illetékes intézmény nem köteles hivatalból figyelemmel kísérni a további jogosultságok megnyílását.

A nyugdíj iránti kérelmet ajánlatos a nyugdíjba vonulás előtt legalább fél évvel benyújtani, mivel a több országból érkező nyugdíj megállapítása hosszadalmas folyamat lehet.

Nyugdíj folyósítása

Az igénybejelentés megtételét és a kötelezett tagállamok nyugdíjszámítását követően kerül sor a nyugdíjak folyósítására. A folyósítás kötelezettsége mindazon tagállamokat terheli, amelyek a résznyugdíjak megállapítására kötelesek.

A folyósítás szabályairól a tagállamok ugyancsak saját hatáskörükben döntenek, így az történhet postai kézbesítéssel, banki átutalással, esetleg egyéb módon. A tagállamok által alkalmazott nyugdíjfolyósítási módokról, valamint azok költségvonzatáról a tagállamok illetékes intézményei adnak tájékoztatást. A gyakorlatban előfordul, hogy ezen intézmények - a folyósítás megkönnyítése érdekében - megállapodást kötnek egymással.

Azonban minden esetben szem előtt kell tartani a nyugdíjjogosultak érdekeit, és a folyósítást a leggyorsabb és a legkevesebb költséggel járó módon kell elvégezni. A folyósítás költségeit levonják az ellátásból, azt a jogosultak viselik.

[link]